tévésmaci

Ló a tájban

  • tévésmaci
  • 2012. július 7.

Film

Amikor Sztupa és Troché a kulturális szférában nyomultak, az szerencsére nem tartott sokáig. Hogy kinek a szerencséjére nem, arra sok jelentkező akadhat, szám szerint három: Sztupa, Troché és a kulturális szféra.

Elég az hozzá, hogy a hivatali teendőik mellett akkoriban működtettek egy kis programszervező vállalkozást is: neves fővárosi művészeket ajánlottak ki vidéki és határon túli kultúrházaknak, szórakozóhelyeknek. Vitték, vitték a versműsorokat is, de a nótaestek kelendőbbek voltak, nem is azok, ahol profi nótaénekesek léptek fel, inkább amikor neves vagy épp nevesedő színészek játszották el, hogyan mulat a magyar (ha ez alatt Jávor Pált és kortársait értjük). Ám megvallva őszintén a tényállást, volt egy ennél is népszerűbb attrakciójuk: egy vándor-pornószínész-trupp! Abból ugyan a kultúrházak - egy-egy avantgárd fesztivált leszámítva - nem kértek, de bejelentkeztek sűrűn a kocsmák és a kaszinók. Különösen nyáron, a kerthelyiségek szezonjában keresték az együttest - a népek imádták a lombok árnyában malackodó művészeket. A kocsmárosok állították, hogy megéri a csoport a pluszkiadásokat, ilyenkor a bevételük az egekig szökik. Egyszer-kétszer Sztupa és Troché is megnézték a műsort, s maguk is csodálkoztak, hogy mekkora az érdeklődés. Nem ám csak férfiak tartózkodtak a kitüntetett alkalomra nézőtérré átlényegülő kocsmaudvarban, de asszonyok is szép számmal, néhány gyereket is láttak szaladgálni, de mielőtt "felment a függöny", őket hazazavarták - Sztupa és Troché figyelmét az sem kerülte el, ahogy visszaszüremkedtek a kerítés likaihoz. Képviseltette magát a rendőrség, és volt kirendelve ügyeletes tűzoltó is - ah, ha a vágyak lángra kapnak, akkor kell majd közbelépnie. A trupp amúgy sztenderdeket játszott, csupa olyan jelenetet, aminek nagy volt a kosztümigénye. Ám a műsor jellegére tekintettel mindig nagyon későn kezdtek. Olyankor mi már régestelen rég a tévéadást bámuljuk.

Pénteken (8-án) kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság az m1-en - milyen szerencse, hogy minket itt csak filmek érdekelnek. Már délutáni negyed hatkor a film+-ra érkezik a Metró 1985-ből, amikor még úgy tűnt, hogy Luc Bessonból jó rendező lesz, Christopher Lambert-ből pedig jó színész. Ne legyenek soha nagyobb csalódásaink! Este kilenckor a Hálózat Tv-n még mélyebbre ássuk magunkat a szerfelett kínos francia félmúltban: Valaki az ajtó mögött (1971). Sajnos ez a valaki Charles Bronson, és neje őnagysága, bizonyos Jill Ireland vagy Anthony Perkins elől bújt oda - ne kérdezzék, hogy mitől francia ez a rémes műdarab. Megmondom én anélkül is: a zenéjét Georges Garvarentz szerzette, aki a Surcoufét is. Épp itt az ideje, hogy meghallgassuk (http://www.youtube.com/watch?v=YOUAOcdlTcs)! Király volt, nem?

Szombaton Maci Laci az HBO-n simán lenyomja a német-portugált este nyolckor, kilenctől pedig a Törés a Coolon a második félidőt. Ez az, amiben Sir Anthony (az ősi Hopkinsok közül) megvalósítja a tökéletes bűntényt.

Vasárnap éjjel egykor, naná, majd reggel hatkor indul Az éjszakai busz irániakkal a fedélzetén az m1-ről. A MiB értő nézői azonban már túl vannak egy Rumlis vakáción nyolctól a tv2-n. A köztes populáció nézte a Dunán a Suttogásokat és sikolyokat, 11-től.

Hétfőn a helybéli lágyszívű kritikus elírta előlünk beljebb a műsort, de ha a Bűnös Miami után is maradnak az HBO-n, megnézhetik Kris Kristofferson és Val Kilmer hangulatos kettősét Az éjszaka országaiban - anno dicsértük.

Kedden megint Hálózat, kilenctől! Hol, ha nem itt: A per. Nyilván egy jutányosabb Perkins-pakk esett le a kamionról. Rögtön utána a Filmmúzeumon A hét mesterlövész - na, annak is van egy zenéje: Elmer Bernstein. Dúdoljam?

Szerdán végre szünnapot tartunk.

Csütörtökön is azt kéne, bár Sharon Stone és az Elemi ösztön sokaknak csábító lehet a film+-on, tizenegykor. Bár ezzel az erővel a Vigyázat, Vadnyugat!-ot is megnézhettük volna nyolctól a Filmmúzeumon. Keresek is hozzá egy képet mindjárt az örök kedvencről, Riccardo Pizzutiról. Maguk is nézegessenek képeket tévézés helyett!

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.