tévésmaci

Ló a tájban

  • tévésmaci
  • 2012. július 7.

Film

Amikor Sztupa és Troché a kulturális szférában nyomultak, az szerencsére nem tartott sokáig. Hogy kinek a szerencséjére nem, arra sok jelentkező akadhat, szám szerint három: Sztupa, Troché és a kulturális szféra.

Elég az hozzá, hogy a hivatali teendőik mellett akkoriban működtettek egy kis programszervező vállalkozást is: neves fővárosi művészeket ajánlottak ki vidéki és határon túli kultúrházaknak, szórakozóhelyeknek. Vitték, vitték a versműsorokat is, de a nótaestek kelendőbbek voltak, nem is azok, ahol profi nótaénekesek léptek fel, inkább amikor neves vagy épp nevesedő színészek játszották el, hogyan mulat a magyar (ha ez alatt Jávor Pált és kortársait értjük). Ám megvallva őszintén a tényállást, volt egy ennél is népszerűbb attrakciójuk: egy vándor-pornószínész-trupp! Abból ugyan a kultúrházak - egy-egy avantgárd fesztivált leszámítva - nem kértek, de bejelentkeztek sűrűn a kocsmák és a kaszinók. Különösen nyáron, a kerthelyiségek szezonjában keresték az együttest - a népek imádták a lombok árnyában malackodó művészeket. A kocsmárosok állították, hogy megéri a csoport a pluszkiadásokat, ilyenkor a bevételük az egekig szökik. Egyszer-kétszer Sztupa és Troché is megnézték a műsort, s maguk is csodálkoztak, hogy mekkora az érdeklődés. Nem ám csak férfiak tartózkodtak a kitüntetett alkalomra nézőtérré átlényegülő kocsmaudvarban, de asszonyok is szép számmal, néhány gyereket is láttak szaladgálni, de mielőtt "felment a függöny", őket hazazavarták - Sztupa és Troché figyelmét az sem kerülte el, ahogy visszaszüremkedtek a kerítés likaihoz. Képviseltette magát a rendőrség, és volt kirendelve ügyeletes tűzoltó is - ah, ha a vágyak lángra kapnak, akkor kell majd közbelépnie. A trupp amúgy sztenderdeket játszott, csupa olyan jelenetet, aminek nagy volt a kosztümigénye. Ám a műsor jellegére tekintettel mindig nagyon későn kezdtek. Olyankor mi már régestelen rég a tévéadást bámuljuk.

Pénteken (8-án) kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság az m1-en - milyen szerencse, hogy minket itt csak filmek érdekelnek. Már délutáni negyed hatkor a film+-ra érkezik a Metró 1985-ből, amikor még úgy tűnt, hogy Luc Bessonból jó rendező lesz, Christopher Lambert-ből pedig jó színész. Ne legyenek soha nagyobb csalódásaink! Este kilenckor a Hálózat Tv-n még mélyebbre ássuk magunkat a szerfelett kínos francia félmúltban: Valaki az ajtó mögött (1971). Sajnos ez a valaki Charles Bronson, és neje őnagysága, bizonyos Jill Ireland vagy Anthony Perkins elől bújt oda - ne kérdezzék, hogy mitől francia ez a rémes műdarab. Megmondom én anélkül is: a zenéjét Georges Garvarentz szerzette, aki a Surcoufét is. Épp itt az ideje, hogy meghallgassuk (http://www.youtube.com/watch?v=YOUAOcdlTcs)! Király volt, nem?

Szombaton Maci Laci az HBO-n simán lenyomja a német-portugált este nyolckor, kilenctől pedig a Törés a Coolon a második félidőt. Ez az, amiben Sir Anthony (az ősi Hopkinsok közül) megvalósítja a tökéletes bűntényt.

Vasárnap éjjel egykor, naná, majd reggel hatkor indul Az éjszakai busz irániakkal a fedélzetén az m1-ről. A MiB értő nézői azonban már túl vannak egy Rumlis vakáción nyolctól a tv2-n. A köztes populáció nézte a Dunán a Suttogásokat és sikolyokat, 11-től.

Hétfőn a helybéli lágyszívű kritikus elírta előlünk beljebb a műsort, de ha a Bűnös Miami után is maradnak az HBO-n, megnézhetik Kris Kristofferson és Val Kilmer hangulatos kettősét Az éjszaka országaiban - anno dicsértük.

Kedden megint Hálózat, kilenctől! Hol, ha nem itt: A per. Nyilván egy jutányosabb Perkins-pakk esett le a kamionról. Rögtön utána a Filmmúzeumon A hét mesterlövész - na, annak is van egy zenéje: Elmer Bernstein. Dúdoljam?

Szerdán végre szünnapot tartunk.

Csütörtökön is azt kéne, bár Sharon Stone és az Elemi ösztön sokaknak csábító lehet a film+-on, tizenegykor. Bár ezzel az erővel a Vigyázat, Vadnyugat!-ot is megnézhettük volna nyolctól a Filmmúzeumon. Keresek is hozzá egy képet mindjárt az örök kedvencről, Riccardo Pizzutiról. Maguk is nézegessenek képeket tévézés helyett!

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.