Balassagyarmat példamutató város: jelentős sztrapacskakészlettel rendelkezik, karnyújtásnyira folyik a szlovák sör, és ha a művházban Kispál-koncertet rendeznek, ott a népessége is összeírható. Március 18-án magam sem bírtam ellenállni: izgatott, hogy az én zenekaromnak mi köze a (megjelenés előtt álló) Kispál ramix albumhoz, aztán így tovább, így tovább - bővebben majd április 1-jén, az Almássy tér "csöndesülős" koncertjén. MaNcs: Meglepett engem ez a lemez, korábban nem nagyon bírtátok a technós dolgokat.
Lovasi András: Erdélyi Péter a Vidámpark zenekarban trombitás, onnan ismerem. ´ erőltette ezeket a remixeket, mi elég sokat húzódoztunk. Aztán júniusban mutatott a saját kísérleteiből, elég jók voltak, és azt mondta, garantálja, hogy klasszikus techno nem kerül rá. Eleve olyan elektronikus kütyülőket és DJ-ket kérne fel, akik nem a kommersz elektronikus tánczenét művelik.
Így végül belementünk; persze, próbáljuk meg. A DJ-k válogattak maguknak a számokból, amelyik nem volt meg több sávon, azt feljátszottuk újra a próbahelyünkön. Innentől még egy év kellett, hogy szép lassan megismerjünk ötöt-hatot, aztán a Péter bekeményített, mindenkinek időre le kellett adnia a magáét, mi pedig a Dióssyval végighallgattuk, amit begyűjtött. A pécsi srácoknak (Casio Samples) meg a kecskemétieknek én szóltam. Végig hangsúlyoztuk, hogy ez nem Kispál-lemez, nem a mi alkotásunk, ezt minden reklámban fel kell tüntetni. Sőt szerintem azok a legjobb számai, amelyek teljesen elrugaszkodtak az eredetitől. De mindenképpen izgalmas, hogy mit jelent azoknak az embereknek, akiket a Kispál-közönség nem ismer.
MaNcs: Egyébként az, hogy mostanában kevésbé divatosak a gitárzenék, mekkora kihívás?
Kispál András: Kihívás, persze; az új lemezt másképp is rakjuk össze, mint eddig, majd meghallod. A ritmus és a billentyű az előtérbe került, én meg kissé hátravonultam, illetve vettem egy szovjet torzítót, ami mindent megváltoztat.
Végighallgattam a régi anyagokat, mert ugye frissítettünk a műsoron, és azokra a számokra, amelyeket évek óta nem játszottunk, már nem emlékeztem. Megpróbáltam leszedni, de olyan iszonyú hangzavar volt a gitárok között, hogy nem tudtam. Ekkor jöttem rá, hogy olyan zenét kell írni, amit, ha előszedek, szépen le tudom írni a magnóról. Mit kínlódjak?
Lovasi András: Mindent feldolgoztunk, és egy csomó olyan számot játszunk, ami így sokkal jobb. Az Ülön sok olyan jó szöveg van, ami iszonyú szarul lett megcsinálva, de most, hogy átírtuk, működik a koncerteken. Kiderült, hogy mennyi mindent elszartunk. Nem biztos, hogy jobb szerzők lettünk, de már sokkal jobb hatásfokkal meg tudjuk valósítani, ami a fejünkben van.
Kispál András: Ebben az országban senki nem tanítja a rockzenében a hangszerelést, a stúdiózást, magadnak kell rájönnöd. Folyamatosan próbáljuk magunkat képezni; elég szerencsétlen dolog, hogy valaki a hetedik lemeze után döbben rá: ha betartasz bizonyos szabályokat, attól nem rosszabb, hanem tisztább, érthetőbb lesz a zenéd.
Lovasi András: Az új lemez majd szeptember-október körül jelenik meg, tavaly január óta írjuk. ´sztől állandóan próbálunk, ennyire még soha nem jártunk körbe egyetlen számot, soha nem dolgoztunk még ennyit egy lemezen. Valójában most jöttem rá, hogy az egészben az a legjobb, amikor még nincs kész.
MaNcs: Mi lesz a tinglitanglikkal? Azokhoz nagyon ragaszkodott a kiadótok.
Lovasi András: Ez is egy részünk. Én mindig irigyeltem a Radiohead zenekart, amiért fel tud rakni tíz súlyos és szép számot egy lemezre. Mi mindig írunk egy-két olyan dalt, ami ilyen vidám, idióta, aztán sajnáljuk kirakni, mert olyan jó.
Dióssy Ákos: Most is lesznek gyorsabb, táncos dalok, de nem az az egyenes akkordmenetű, tinglitanglis Emese-vonal.
Kispál András: Lassabb és súlyosabb lemez lesz, szovjet torzítót vettem.
MaNcs: Jancsó- és Grunwalsky-filmekben (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten és Anyád! A szúnyogok, illetve Kicsi, de nagyon erős - a szerk.) hallani a zenekart. Tudom, hogy ezekből a filmzenékből is összeállt egy album, és hogy az Universal nem tartja időszerűnek a megjelentetését. Mi lesz a sorsa?
Lovasi András: Ezek a számok részben feldolgozások, új hangszereléssel, új versszakokkal. De írtunk a filmekhez öt-hat új dalt is, melyekből egy-kettő az őszi lemezre kerül, a többi nem. Úgy lenne kerek, ha ez a nyolc-tíz szám egymás mellett - és a filmből megőrzött képekkel együtt - alkothatna egységet. A Mennyország című dalt játsszuk a koncerteken, mégsem kerül most a lemezre, mert az a filmes lemezen kellene hogy legyen.
Nem tudom, mennyire tartozik a tárgyhoz, de fogtam egy négy és fél kilós csukát.
Beállás
közben Kispál András a következő viccet ajánlotta figyelmembe:
Két kurva beszélget december elején.
- Te mit kérsz a télapótól? - kérdezi az egyik.
- Csak annyit, mint a többi kuncsafttól.
Aztán kicsit visszavonultunk egy panzióba, ahol Koko kiütött egy szerencsétlen mexikói alakot, kávét kértünk hozzá, és hamarosan egészen odavoltam.
Ennyire drasztikusnak még soha nem hallottam a zenekart. A Kispál szovjet torzítója, plusz a Dióssy szempleres effektjei, egyfelől. Másrészt meg, hogy mindent feldolgoztak, ahogy előbb a Lovasi mondta. És innentől egyre ment, hogy hány éves számok kerültek elő, itt most nem játszott a múlt idő, ez a program éppoly friss volt, mint amilyen zúzós.
Hát így
- folytatnám, de inkább jeleznem kell: ehhez képest az Almássy téren (majd) semmi durvulás, hanem szép csöndesen, közben ülés, a visszafogott és szívszorítósabb darabok. Felnőttség és keserűség, elegáns harmóniák, ilyenkor beszáll a Lecsó is.
Míg a másik teremben a ramixelő DJ-k - a plakátnál én sem tudok többet: Neo, Jansky, Blackman, The Casio Samples, Keyser and Shuriken. Bizonyára a lemez is kapható lesz már.
Időközben beszéltem a producer Erdélyi Péterrel: arra törekedett, hogy a hagyományos Kispál-tábor és az underground technohívek metszéspontját lője be. Én úgy hallom, inkább az utóbbiaknak kedvez az anyag, de elfogult és konzervatív vagyok. Így ebből a hetven percből, ebből a tizennégy remixből számomra most azok az emlékezetesebbek, amelyekből a Kispál-levegő is kiszippantható: a Pseudo Sistemé (Ziggy 2000 dub) és a Keyser and Shurikené (Mi már délelőtt) ilyen. De még nekirugaszkodom.
Marton László Távolodó
