Interjú

„Én így repülök”

Tóth Gyula VHS-gyűjtő

Film

Korábban a De Facto nevű metalcsapat frontembere volt, jelenleg a Bud Spencer & Terence Hill Emlékzenekart üzemelteti, forgalmazott filmeket DVD-n, de ma már csak a VHS-re koncentrál; célja, hogy fizikailag is látogathatóvá tegye a Facebookon és YouTube-on megtalálható VHS Múzeumot.

Magyar Narancs: Emlékszel arra a pillanatra, amikor először találkoztál a VHS formátummal?

Tóth Gyula: Egy 2500 lakosú Békés megyei faluban, Ecsegfalván nőttem fel, és a szomszédunk kártyán nyert egy videómagnót, meg pár hangalámondásos kazettát. Áthívott videózni – én akkor 15 éves voltam. Két horrorfilm volt a kazettán: A kukorica gyermekei I, illetve a Gonosz halott első része. Utána hetekig nem bírtam aludni rendesen.

MN: Az állami Mokép már 1984-től adott ki kazettákat és üzemeltetett kölcsönzőket az országban, viszont a rendszerváltásig kellett várni az úgymond tisztán kereskedelmi jellegű, magánkézből üzemeltetett tékákra. Addig idehaza a legtöbben a feketepiacról beszerzett, sok esetben rettenetes kép- és hangminőségű, hangalámondásos filmeket nézték.

TGY: Ritkán láttam így filmet, de azért egy párszor előfordult, például az egyik helyi kocsmában a tulaj folyamatosan nyomatta a filmeket VHS-ről, és tudtommal ez az ország számos egyéb italmérésében is így zajlott. Én nem igazán tudok erre nosztalgiával visszagondolni. Számomra fontos a minőség, és azt várom el, hogy jó legyen a fordítás. Akkoriban persze örültünk, ez is sokkal több volt a semminél. Kevesen tudják, hogy a legelső időkben még a Mokép is kiadott narrátoros filmeket. Ezeket sokkal profibban fordították, mint a sufnituningos verziókat, és nem egyetlen hang volt hallható, hanem több. Vannak egy páran, akik a mai napig szeretik a hangalámondást, mert anno azt szokták meg. A torrentoldalakon jó pár olyan film található, ahol a Blu-ray képre rákeverték a régi hangalámondást.

MN: Gondolom, régen elég sokat jártál videótékába…

TGY: Természetesen! Békéscsabán végeztem a középiskolát, a mostani gyűjteményemben vannak kazetták abból a tékából, ahová ott jártam. Budapestre 1997-ben költöztem, akkoriban még nem nagyon volt internet, úgyhogy más módon kellett információhoz jutni. Az volt a mániám, hogy róttam a várost, és feltérképeztem a tékákat. Keresgéltem a telefonkönyvben meg a Szaknévsorban. Rengeteget kölcsönöztem, bár én inkább vásárolni szerettem volna a filmeket. Ha kis mennyiségben is, de lehetett vásárolni. A legtöbb tékás egy-egy népszerű filmből mindig berendelt vagy öt darab kazettát, és ha kifutott a film, akkor az öt példányból hármat eladott. A tékások mindig nagyon drágán szerezték be a kazettákat a nagyker.-től: darabjukat 5–6 ezer – akkoriban még jóval többet érő – forintért. Nagyon megdobta az árat a kölcsönzési jog.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.