"Én a speciális effektekben hiszek" (Robert Zemeckis filmrendező)

  • Szecsõ András
  • 2000. november 30.

Film

MN: Hisz a szellemekben?

Robert Zemeckis rendező

Mint maga is bevallja, a Forrest Gumpot trükkismerete miatt bízták rá annak idején. Legújabb filmjét, a Temetetlen múltat az idei év Hatodik érzékeként emlegetik.

Magyar Narancs: A Temetetlen múlt voltaképpen arra épül, hogy ön már a film elején tud valamit, amit mi nem. Ez egy kicsit tisztességtelen eljárás, nem gondolja?

Robert Zemeckis: Képzelje, mi lett volna, ha már a Psycho elején megismerjük Norman Bates anyukáját. A nézők elsősorban szórakozni ülnek be a moziba, és örömmel részt vesznek a játékban. Persze nem ilyen egyszerű a helyzet: az amerikai családokban például rettenetesen sok félelem és elfojtás halmozódik fel, és ez a film igazából ezeknek a kivetülése. Egy átlagos amerikai kisiskolás kora óta olyan döntések meghozatalára kényszerül, amelyeket a társadalmi elvárások miatt valós súlyuknál sokkal jelentősebbeknek él meg. Ezért aztán ha valaki rosszul dönt, inkább elfojtja magában a frusztrációt, mint hogy korrigálná a hibát. Ez társadalmi mértékben már-már katasztrofális következményekkel járhat. Feltűnt önnek, hogy a világ sorozatgyilkosainak túlnyomó többsége az Amerikai Egyesült Államok polgára?

RZ: Úgy vagyok velük, mint a földönkívüliekkel. Ha találkoznék eggyel, rögtön elhinném, hogy léteznek, de eddig sajnos még nem jött össze a randevú. Viszont ha hinnék a szellemekben, nem tudtam volna elkészíteni ezt a mozit. Szóval én a speciális effektekben hiszek. Olyan helyzeteket lehet teremteni általuk, amelyekkel a néző sokkal közelebb kerül a film üzenetéhez. Az igazi trükk az, hogy legyen bár mögöttünk hatalmas technikai arzenál, a speciális hatásokból mindig csak annyit mutassunk, amennyi éppen kell. A fürdőszobai jeleneteknél például egy párás tükör kellő felvezetés után sokkal nagyobb hatást kelt, mint akár egy kísértet.

MN: Apropó, fürdőszoba. A film kulcsjeleneteinek nagy része itt játszódik. Utalás a Psychóra?

RZ: Hitchcock gyakorolta rám mind ez idáig a legnagyobb hatást, de nem. Egyszerűen arról van szó, hogy a fürdőszoba az a hely a lakásban, ahol az ember a legkiszolgáltatottabb. Nem elég, hogy nincs rajtunk ruha, a kő is csúszós és hideg, ráadásul úgy fekszünk a kádban, mint egy koporsóban. Elképzelte már, mi lenne, ha magára törné valaki az ajtót fürdés közben? Semmi esélye nem marad védekezni.

MN: Akkor most mint rendezőt és producert is kérdezem: mi a véleménye a hollywoodi sztárrendszerről? Michelle Pfeiffer a híre szerint meglehetősen nehezen viselte, hogy bár ugyanolyan húzónév, mint Harrison Ford, mégis jelentősen kevesebbet keresett ezen a filmen.

RZ: Ez úgy hülyeség, ahogy van. Michelle annyit keres, amennyit jónak lát, és Harrison Ford is annyit, amennyit akar. Persze bizonyos határokon belül. Hollywoodban például egy nő soha az életben nem fog annyi pénzt keresni, mint egy férfi. A sztárokat mindig a média csinálja, és a média számára egy férfi mindig érdekesebb, mint egy nő. A női sztárok ugyanis hamarabb lejárnak. Egy negyvenöt éves nő már nem feltétlenül vonzó szexuálisan, de egy ötvenes pasi még igen, ezért sokkal nagyobb értéket képvisel.

Szecső András

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.