Publicisztika
Demszky Gábornak az elmúlt hónapban olyan széles konszenzust sikerült teremtenie a magyar politikai élet és az úgynevezett "közírás" hímes mezején, amilyet talán még az olyan magasztos eszmék sem bírtak, mint annak idején a NATO-tagság, esetleg a tej savtartalmára vonatkozó EU-szabvány elleni fegyveres felkelés gondolata. Érvekkel vagy azok nélkül, viccesen vagy szenvedélyesen, álobjektív fejvakarászás vagy kéjes fikázás formájában Demszky másfél hónappal ezelőtt elkezdett elnökválasztási kampányát és a párt evvel együtt lanszírozott megújítási programját olyan változatos politikai és ideológai meggyőződésű szerzők kezdték nagy erőkkel sikálni, mint: a Népszava és a Magyar Nemzet vezércikkírói; Mester Ákos, Mészáros Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Eörsi István, Tölgyessy Péter, Selmeczi Tibor, a Heti Hetes tréfamesterei, Tóth Gy. László, Tőkéczki László; valamint Kovács László, Horn Gyula, Gy. Akármilyen Erzsébet, az MSZP, és Tirts Tamás, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Csurka István, Torgyán József, a teljesség igénye nélkül. (Fodor Gábort méltatlanság lenne e sorba illeszteni, hisz ő konrétan is reszkíroz valamit.) A Fidesz felső vezetése természetesen egy kukkot sem szólt a dologról, de, mint tudjuk, ők a szótlan aktivizmusban erősek: Demszky kampányához annak az állami hitelgaranciának a megtagadásával járultak hozzá, amelynek segítségével a főváros néhány nagyobb beruházást, köztük a rákospalotai füstgázmosó megépítését tervezte volna abszolválni. Hogy ugye mit ugrál itt ez a büdös Demszky. (Mellékszál, de képzeljük el, mi lesz akkor, ha Demszky elnökletével tényleg feljön kicsinyt az SZDSZ-t: betemetik a kettes metrót?)
