Film

Érettségi

  • Szabó Ádám
  • 2016. december 3.

Film

Semmi olyan nem történik, amit ne láttunk volna már több mint elégszer a román újfilmben: kisemberek vergődnek a bürokrácia és a korrupció hálójában, abban a csalfa hitben, hogy voltaképp ők még szabadok; a bűn és erény határai elmosódnak, mi pedig a figurák megítélését tekintve legalább olyan csapdahelyzetbe esünk, mint maguk a szereplők. Mindez amilyen frissnek és letaglózónak hatott tíz éve, annyira elcsépelt lett mára. De kitől is várhatnánk a vérfrissítést, ha nem Cristian Mungiutól, az irányzat legünnepeltebb rendezőjétől. De nincs új a nap alatt.

Ne várjunk tehát sok újat e filmtől sem. Azt viszont a rendező is felismerte, hogy nincs értelme ugyanolyan eszközökkel tök ugyanazt ismételgetni, ezért bár megtartott minden külsőséget, de változtatott a hangfekvésen. Az eddigi román filmek nagyrészt a lejtmenetről szóltak, a figurák szép módszeresen süllyedtek el a pocsolyában, minél inkább kapálóztak, annál gyorsabban. Az Érettségi inkább egy hullámvasútra hasonlít. Elizát a vizsga előtti napon megtámadja valaki és megpróbálja megerőszakolni. Az eset fényt derít a lappangó családi titkokra és bűnökre, és ami még fontosabb: veszélybe sodorja a lány érettségijét is, ami az egyetlen kiutat jelentené számára környezetéből. Az apa kétségbeesetten próbál segíteni, korrumpál és őt is megvesztegetik, s miközben Eliza jövőjét próbálja toldozni-foldozni, a saját jelene összeomlik. Mungiu lassan szövi a történetét, újabb és újabb kérdéseket vet fel, belekóstol a tragikomédiába és a thrillerbe is, de egy percig sem szűnik meg pontosnak és könyörtelennek lenni.

Forgalmazza a Vertigo Média

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.