Magyar Narancs: Sokan kezdték modellként, mint te...
Natalie Portman: Én azért nem sokat ténferegtem ott, már akkor ostoba és unalmas elfoglaltságnak találtam. Szerencsére elvetődtem egy szereplőválogatásra, és elsőre szerepet kaptam a Leon, a profiban. A film után persze nem úgy mentek rögtön a dolgok, ahogy képzeltem. "Menj innen, kölyök!" Féltek tőlem! Kirsten Dunst, Scarlett Johansson, Christina Ricci, Claire Danes, mi mindannyian tizenegy-tizenkét évesen kezdtük, és többnyire úgy tanultuk meg a színészetet, hogy ellestük másoktól. Tudjuk, milyen az, amikor te vagy a "kölyök" a forgatáson. Luc Besson velem simán elhitette, hogy az egész csak móka, és nem teszünk egyebet, mint játszadozunk.
MN: Tizenhét évesen kerültél a Csillagok háborúja szereplőgárdájába. Még meg sem születtél, amikor az első rész 1977-ben a mozikba került!
NP: Bizarr, mi? Cannes-ban sem voltam addig, a Csillagok háborúja révén jutottam el oda. Teljesen sokkos lettem a hatalmas díszbemutatótól.
MN: Mesélj egy kicsit George Lucasról!
NP: Nicole Kidman mondta nekem, amikor a Hideghegyet forgattuk: "A filmkészítés teljesen kiszámíthatatlan. Ezért csak és kizárólag érdekes rendezőkkel dolgozz! Még így sem mehetünk biztosra, lehet papíron jó a téma, de aztán bármi történhet, és nem úgy fog összejönni, ahogy kellett volna. De ha így is alakul, egy izgalmas, egyedi látásmódú rendezővel való munka után legalább úgy távozunk, hogy tanultunk tőle valamit, és többek lettünk általa." Csak azt akarom, hogy mindig stimuláljanak engem. Nos, Lucas minden tekintetben ezen útmutatás szerinti alakja a pályámnak. Az egyik legokosabb ember, akivel valaha találkoztam. Mindenről tud mindent. Figyeli a tudományok újdonságait, követi a politika fejleményeit, rengeteget tud művészetről, irodalomról. És olyan szemérmes! Nem tartozik azon rendezők közé, akiket sikerült alaposan megismernem a forgatás alatt, de akkor is, farmerban-pólóban slattyog mindenhová és mindenkivel szóba áll a munkatársai közül.
MN: Szerinted is voltak Bush-ellenes felhangjai A klónok lázadásának, vagy csak mi olvastuk bele?
NP: Persze. A pszichológia szakon azt tanították nekünk, hogy mi, emberek csapnivalóak vagyunk a saját jövőnk megítélésében. A történelemből alakítjuk ki a jövőképünket, a múltbeli élményeinkre alapozva vetítjük ki a jövőt. A V mint Vérbosszú és a Csillagok háborúja-filmek erősen kötődnek a jelen, illetve az elmúlt évek politikai helyzetéhez. Ami azért is jó, mert elég akár húsz évvel a jövőbe helyezni a cselekményt, s lehet akármiről beszélni, anélkül, hogy prédikálni kezdenénk.
MN: De te is például hiperaktív állatvédő hírében állsz.
NP: Már amennyiben nem viselek állati eredetű termékeket meg bőrcipőt, még munka közben sem. Minden jelmezemnek és ruhámnak műbőrnek vagy műszőrnek kell lennie. Szerencsére eddig minden produkció belement. De nem akarok én senkinek prédikálni, mert gyűlölöm, ha nekem is meg akarják mondani, hogy mit hogyan kellene csinálnom. A falra tudok mászni például, amikor evés közben valaki azt mondja nekem: "Biztos, hogy nem kell ez a falat hús? Pedig milyen jó!" Ugyanakkor itt van a háromszáz dolláros mikrohitelek ügye a harmadik világban, azért kifejezetten szívesen korteskedem. (Még egy szenátusi meghallgatásra is elment ezért Washingtonba a Finca nevű szervezet képviseletében - K. L.) Nagyon inspiráló, ha olyan asszonyokat látok, akik szeretettel csinálják azt, amit tesznek. Ezek a kis kölcsönök ehhez segítenek hozzá sokakat.
MN: Visszaültél az iskolapadba a Harvardon. Milyen a civil élet?
NP: Azért nem volt olyan nagy szám a váltás. Soha nem írattak a szüleim magániskolába. Rendes suliba jártam, mint bárki más, ugyanazok a dolgok történtek meg velem, mint az összes kölyökkel. Mindig nappali tagozaton tanultam, nem levelezőn. Sosem mulasztottam a tanévből, legfeljebb egy-két hetet, mert csak a nyári szünetekben volt szabad forgatnom. Biztosan kimaradtam ezzel egy-két dologból, sosem játszottam például focicsapatban, de nyertem is vele: elvégre melyik osztálytársamnak adatott meg, hogy tizenkét évesen Japánba utazzon? Persze az egyetem teljesen más szint. Nekem Hollywood szólt mindig arról, hogy ott élnek az átlagos emberek, míg a Harvard arról, hogy ott meg az átlagon felüliek. Az osztályomban olyan ragyogó elmék voltak, hogy ma ők a legjobbak a saját szakterületükön.
MN: Mit jelent a zsidóságod és az izraeli származásod?
NP: Ha Hollywoodban nyíltan vállalod és beszélsz róla, hogy zsidó vagy, annak az a következménye, hogy évente négyszáz holokauszt-forgatókönyvet küldenek neked. Ez történt velem. Egy szemeszter erejéig jártam a Jeruzsálemi Héber Egyetemre. Tanultam arabul, iszlám történelmet, hébert és a háborúskodás antropológiáját! Sokat segít ez abban, hogy felfedezzem a helynek a sokszínűségét, ahonnan származom. Mert sosem voltam a gázai övezetben, nem jártam Jordániában, és nem ismertem az izraeli arabokat sem mélyebben. De kapcsolatba kerülni velük rendkívül érdekes volt. Az volt a benyomásom, hogy a hétköznapi élet nem olyan szélsőséges ott, mint ahogy a tévében látjuk. A hírcsatornákon sokkal szörnyűbbnek néz ki az egész. A média emlékezete csak a legutóbbi eseményig tart, a dolgok viszont folyamatok következményei.
MN: Beszéljünk egy kicsit az új filmről! Megragadott Boleyn Anna figurája?
NP: Amikor elolvastam a forgatókönyvet, úgy éreztem: végre egy olyan szerep, amilyet nem kínáltak még. Olyan sok minden van ebben a nőben: erős, ugyanakkor sérülékeny, ambiciózus és számító, aki átlép bizonyos embereken, időnként azonban megbánást érez emiatt, legalábbis szerintem. Mindig ő kezdeményez, ő dönt, miközben a legtöbb filmben a nők ahhoz képest csinálnak valamit, hogy mit tettek velük a férfiak...
MN: És te hogy állsz a versenyszellemmel?
NP: Szerintem úgy vagyunk programozva, hogy életben tudjunk maradni egy közösségen belül. Az idők kezdete óta társas csoportokban léteztünk. Valószínűleg működnek bennünk valamiféle túlélési gének. Ebből adódik néha egy kis felfordulás, de hát ez az élet része.
MN: Anna...
NP: Hogy ezeken túl mi ragadott meg benne, hát, nem is tudom. Õszintén szólva nem kívánkozott ki belőlem a szerep olvasásakor: "Ó, ez a csaj nagyon tetszik!" Színészként inkább átérezni kell a figura sorsát, megérteni, mi motiválja, ha ez megvan, többé nem számít, hogy kedvelem-e, vagy sem. Megmondom én úgy, ahogy van, nehezemre esett eljátszani ezt a szerepet. Ez volt eddigi pályám leginkább megerőltető feladata. Apám mindig azt mondta: "Ha az életben nem próbáltad még ki, akkor a vásznon se tedd!" Van persze néhány dolog, amit csak ott lehet csinálni, prostinak vagy sorozatgyilkosnak lenni. És arra is a nyakam tenném, hogy már soha nem leszek egy király felesége sem.
MN: Mit gondolsz arról, hogy a modern világban még mindig létezik a monarchia intézménye, és vannak uralkodók?
NP: Nem is tudom, furcsának hat, hogy az emberek az adójukból áldoznak erre. Már-már sajnálom az uralkodókat. Az én szememben szörnyű dolognak tűnik beleszületni valamibe, amit muszáj csinálni. Mert ha történetesen doktor szeretne lenni a trónörökös, akkor mi van? Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem sok uralkodót látunk, aki otthagyná a pozícióját.
MN: A sztárság mennyire zár be szakmailag?
NP: Amikor forgatókönyvet olvasok, meg sem fordul az agyamban, hogy ez most nagy produkció lesz, vagy kicsi. Amikor Wong Kar-Wai filmjét elvállaltam, nem töprengtem azon, hogy hű, ez most egy kis művészfilm. Független filmekhez is szerződöm. A régi környéket például teljesen spontán módon hoztuk össze. Alig próbáltuk egy keveset. Mert a friss, az éppen kialakuló emberi kapcsolatok dinamikáját akartuk megmutatni a történetben. Úgy voltunk vele, ha túl sokat próbálunk, olyan lesz az összjáték, mint a házaspároknál, kialakulnak a szokások.
MN: Úgy hírlik, rendezni fogsz.
NP: Igen, egy könyvet viszek filmre (A Tale of Love and Darkness című háborús memoárt - K. L.), ez az első olyan könyv, ami komplett filmként jelent meg a fejemben, miközben olvastam. Nagyon korai fázisban van a projekt, ezért nincs mit mondani róla. A forgatókönyv sincs még kész.
Kriston László
A másik Boleyn lányVolt-e mobiltelefonja VIII. Henriknek? Justin Chadwick filmje szerint igen, noha ezt így nem mondják ki benne, csak mutatják. Pontosabban egy olyan díszletudvart, ahol az élőlények (kutya, macska, várúr, lovászfiú) úgy festenek, mint akiktől bármely pillanatban kitelik, hogy egy mobilszolgáltatót (vagy valamilyen jól habzó sört) kezdenek reklámozni. Ilyen környezetben nehéz a Royal Shakespeare Companyban tanultakat maradéktalanul alkalmazni, de van, akinek még ez is megy: Mark Rylance érdemes művész például olyan korhűn forgatja a szemét a menedzseralkatú családfő, Thomas Boleyn szerepében, hogy az külön filmért kiált, ami - elnézve a Tudor-kori mozik nagy felfutását - bizonyára már készül is valahol Sheppertonban. De ez a film nem a papa mozija, és nem is anyué, ami igazán nagy kár, mert Boleyn anyukának van egy ígéretes pillanata, de mert nem lehet nagyzenekari kíséretet keverni alája, annyiban is marad időben. Pedig Kristin Scott Thomas hercegnői sopánkodásából, hogy miként is készítse fel háztartását a királyi vizitre, külön színdarabot lehetne írni, a házvezetők és szobalányok bonyolult viszonyrendszeréről. De nem, minket nem a konyhapénz és a kis színpados ügyek érdekelnek, hanem kizárólag a szív és az állam ügyei, meg a csajok. Egy barna, egy szőke - nem túlzás, ezzel nagyjából mindent el is mondtunk filmbeli szerepükről, amit meg mégsem, azt elmondja a főcím: ez itt a Boleyn görlök vízi balettje. Kísér Dobsa Sándor és a Stúdió 11, fellép a Tudor táncegyüttes, és lesz büfé meg szavalat is. "Gonosz vagyok és számító" - előadja David Morrissey (Norfolk grófja), "Mérges vagyok és felajzott" - Eric Bana (VIII. Henrik). Az érdeklődőket még sok színes program várja ezenfelül is, lesz ismeretterjesztés "Így szexeltek eleink" címmel, moderátor Scarlett Johansson, és színészi mesterkurzus (angol nemesi kiejtés a XVI. században), vezeti: Natalie Portman. Este jelmezes felvonulás, VIII. Henrik-hasonmásverseny (várható indulók: Charles Laughton, Jonathan Rhys Meyers, Ray Winston, Richard Burton), a filmvetítés után pedig játékos kivégzések (kizárólag szülői felügyelettel). - köves - A Fórum Hungary bemutatója. A film másik főszereplőjének, Scarlett Johanssonnak új nagylemezéről lásd írásunkat a következő oldalon. |
