"Ezek napi válaszok" (Fésős András filmrendező)

  • Orosz Ágnes
  • 2000. november 2.

Film

Magyar Narancs: Filmje első ránézésre igen közel áll a sokak szerint kívánatos európai modellhez. Törekedett erre?
Magyar Narancs: Filmje első ránézésre igen közel áll a sokak szerint kívánatos európai modellhez. Törekedett erre?

Fésős András: Hogy mindennek mi az oka, az sokkal inkább a témában keresendő. Szerettem volna, hogyha épp ily módon tudok jobban rálátni erre a Magyarországon játszódó történetre. Teljesen véletlenül találtam rá erre a szigetre a német tengerparton, gyakorlatilag a kontinens szélén. Volt egy angol barátom, aki egy szerelmi történetet kezdett el mesélni nekem, aztán volt ennek egy másik kiindulópontja, hogy van valaki itt, és van valaki Magyarországtól távol, és elindul közöttük egy nagyon erős vonzalom egy bűnügyi szál kapcsán. Ez a szál egy idő után el is van hagyva a filmben, csak a nyomok maradnak belőle. Nem akartam megindokolni, hogy ennek a fiúnak mi van a hátterében, vagy bűnügyi szempontból bemutatni a balesete következményeit. A mai filmek többsége az itteni piti problémákkal foglalkozik. Persze ebből is lehet építkezni, de úgy gondolom, hogy ezek napi válaszok. Nem mondom biztosra, hogy az én filmem túlmutat bármilyen hétköznapi jelenségen, bár bennem megvolt ez a szándék. Grunwalsky mondta is nekem, hogy azért vannak problémái ezzel a filmmel, mert nem gyökerezik a magyar történelmi valóságban. Én felvállalom, hogy ez egy melodráma.

MN: Miután megnyerte a Magyar Mozgókép Alapítvány és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatát, a forgatókönyvet elvitte a mannheimi fesztivál mellett működő forgatókönyvpiacra. Hogy kell egy ilyet elképzelni, és mi történt ott?

FA: Ez úgy működik, hogy először el kell küldeni ennek az alapítványnak, akik ezt továbbítják különböző producereknek, és ha legalább tíz érdeklődik iránta, akkor meghívják. Ott aztán pontosan be van osztva, hogy mikor kivel kell beszélned, kérdezgetnek, aztán elkezdik a saját elképzeléseiket mondani: hogy csinálnák meg, mennyi pénzből, mit vállalnának fel. Volt egy német producer, aki vállalta volna a németországi forgatásrészt. Ez akkor volt, amikor az ORTT-től megkaptuk a húszmillió forintot, és kimentünk a megállapodást véglegesíteni egy újságkivágással, hogy igen, ez fedezi a hazai költségeket, mivel hivatalos papírt az ORTT-től nem lehetett szerezni, csak a következő évben akarták megkötni a szerződést. Emiatt ettől elestünk. Aztán volt egy holland nő, akinek az volt a feltétele, hogy Hollandiában forgassunk, egy másik német pedig a fehérorosz maffiát akarta bevonni a történetbe stb. Persze mindezeket meg lehetett volna tenni, de akkor hol marad az, amiből ez az egész elindult? Aztán egy évvel később megkaptuk az ORTT-pénzt, és végül a TV 2-től és Duna TV-től kaptunk még.

MN: A filmet Cannes-ba is meghívták.

FA: Igen, a filmszemle után valóban kaptunk egy meghívást, viszont sehonnan sem tudtunk pénzt szerezni az angol feliratos kópiákra. Ezért késtünk le négy fesztivált, többek között a cannes-it is, mert csak mostanra készültek el. Ebből is látszik, hogy a finanszírozás, a gyártás, a forgalmazás és a terjesztés nincs kidolgozva, teljesen másodlagos jelentőségű terület itthon. Semmi köze egyiknek a másikhoz. Azt kellett megélnünk, hogy a finanszírozót, aki az esetek döntő többségében az állam, nem érdekli, hogy túl azon az összegen, amit tőle kapunk, a film hogy gyártódik le, mi lesz belőle, a gyártót nem érdekli, hogy azon az összegen túl mivel kell elszámolnia a finanszírozónak. Nincsenek felelősségek, nincs az a pont, ahol a személyes érdekeltség megjelenne. Ez egy önmaga nehezékében élő rendszer, és elképesztő, hogy gyakorlatilag minden egyes közép-európai és kelet-európai országban van filmtörvény, nálunk meg nincs. A legutóbbi tervezetet újból visszadobta a filmes szakma, mert bizonyos pontokkal elégedetlen, pedig csak arra kellene, hogy legalább legyen egy bázis, aminek alapján bármiféle korrekciót lehet végezni rajta. Úgy tudom, hogy amennyiben ez a tervezet most ősszel nem kerül a parlament elé, akkor kb. újabb öt évet kellene várni ahhoz, hogy egyáltalán foglalkozzanak vele.

MN: Szerinted egyébként létezik európai film mint új kategória, amely nem az amerikaival szemben, hanem a nemzeti filmgyártások mellett definiálja magát, egyfajta új identitás hordozójaként?

FA: Az európai filmnek nagyon erős gyökerei vannak, amik szerintem inkább szellemtörténetiek. De sajnos már sehol nincs a tíz-tizenöt évvel ezelőtti önmagához képest. Az amerikaiak átvettek, amit tudtak, néha már észre sem lehet venni, annyira jól sikerült nekik. Az európai film pedig védekező alapállást vett fel, és úgy akarja meghatározni magát, hogy ő mi nem. Az, ami tulajdonképpen a szerzői film, hogy rábízzanak egy ember gondolkodására egy témát, mert az filmként tud működni, van benne annyi átütőerő, az itt most már szétcsúszik. Ma már nincsenek találkozási pontok, mint mondjuk voltak még hat-nyolc évvel ezelőtt is. Így sokkal inkább megragadható az, hogy szervezetileg próbálják összefogni az európai filmkérdést, mintsem gondolati értelemben.

Orosz Ágnes

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?