Film

Fekete mise

  • - kg -
  • 2015. december 12.

Film

Hollywoodi férfitársaságban addig nem veszik komolyan az embert, míg fel nem tud mutatni legalább egy, Scorsese modorában készített maffiafilmet. Régebben csak az rúghatott labdába a macsósági bajnokságban, aki ezen felül még egy bokszfilmet is elkészített, ám azóta megengedőbb időket élünk; per pillanat az örökké­valósághoz elegendő annyi, hogy Johnny Depp erősen elmaszkírozza magát és úgy hozza a pszichopata ír maffiózót, hogy abba Boston testületileg beleremeg. Jövőre ismét az olasz-amerikai maffiáé a pálya, hiszen Travolta már melegít Gotti szerepére, de addig is jöjjenek a dél-bostoni írek és vezérük, a rettegett Whitey Bulger – természetesen egy múltidéző, majd minden ízében igaz történetben. Az elíresített-megbulgeresített Depp-pel szemben ­Joel Edgerton a színészet finomabb eszközeivel és saját arcának játékával ad érzékletes képet arról, hogy mivé lesz a bűnüldözés ifjú titánja, ha túl közel kerül az alvilághoz: az FBI és Bulger szövetségéből természetesen semmi jó nem sülhet ki, csak egy csomó rivális maffiózó holtteste. A Fekete mise az a fajta, prémium kategóriás alvilági mozi, melyben a mellékszerepeket is hétpróbás főszereplők játsszák: Depp árnyékában Kevin Bacon, Benedict Cumberbatch és Peter Sarsgaard reménykedik, hogy nem a hét filmjét, hanem egy örökbecsű klasszikust sikerült megcsípniük, melyet magasan jegyzenek majd a minden idők legjobbjai válogatásokon. A Fekete miséről süt az igyekezet, laza tarkólövésben és csomagtartós hullatárolásban már-már felér a nagyokkal is, de azért ez még így is a Móricka-kategória.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.