Film

Fekete mise

  • - kg -
  • 2015.12.12 09:11

Film

Hollywoodi férfitársaságban addig nem veszik komolyan az embert, míg fel nem tud mutatni legalább egy, Scorsese modorában készített maffiafilmet. Régebben csak az rúghatott labdába a macsósági bajnokságban, aki ezen felül még egy bokszfilmet is elkészített, ám azóta megengedőbb időket élünk; per pillanat az örökké­valósághoz elegendő annyi, hogy Johnny Depp erősen elmaszkírozza magát és úgy hozza a pszichopata ír maffiózót, hogy abba Boston testületileg beleremeg. Jövőre ismét az olasz-amerikai maffiáé a pálya, hiszen Travolta már melegít Gotti szerepére, de addig is jöjjenek a dél-bostoni írek és vezérük, a rettegett Whitey Bulger – természetesen egy múltidéző, majd minden ízében igaz történetben. Az elíresített-megbulgeresített Depp-pel szemben ­Joel Edgerton a színészet finomabb eszközeivel és saját arcának játékával ad érzékletes képet arról, hogy mivé lesz a bűnüldözés ifjú titánja, ha túl közel kerül az alvilághoz: az FBI és Bulger szövetségéből természetesen semmi jó nem sülhet ki, csak egy csomó rivális maffiózó holtteste. A Fekete mise az a fajta, prémium kategóriás alvilági mozi, melyben a mellékszerepeket is hétpróbás főszereplők játsszák: Depp árnyékában Kevin Bacon, Benedict Cumberbatch és Peter Sarsgaard reménykedik, hogy nem a hét filmjét, hanem egy örökbecsű klasszikust sikerült megcsípniük, melyet magasan jegyzenek majd a minden idők legjobbjai válogatásokon. A Fekete miséről süt az igyekezet, laza tarkólövésben és csomagtartós hullatárolásban már-már felér a nagyokkal is, de azért ez még így is a Móricka-kategória.

Az InterCom bemutatója

Neked ajánljuk