Film

Magyar Narancs: Honnan az ötlet, hogy a Yonderboi-quintett után saját formációt alapíts? Megirigyelted Yonderboi sikerét, vagy csupán kifejezési formát kerestél a saját elképzeléseidnek?

Magyar Narancs: Példátlan vállalkozással fonódott öszsze tizenöt éves fennállásotok turnéja: nemcsak felvettétek a koncerteket, de aki a helyszínen megrendelte, megkaparinthatta CD-n. Tapasztalat, végeredmény?

Magyar Narancs: Miért fordult a figyelme ilyen radikálisan az emberi test felé?

Úgy tűnik, három és fél év New York-i, kiképzésszerű kintlét után ismét Budapestre tette át székhelyét a Blind Myself zenekar, melynek legutóbbi, 2002-es Product Of Our Imagination című lemezét bátran odatehettük a Neurosisra vagy a Mastodonra jellemző apokaliptikus víziók közé. A túlélési technikákról és a továbblépésről Tóth Gergő beszélt.

Magyar Narancs: Boglár viszonylag ismert története a szocialista kultúrpolitika működésének. Mi indított a háttér kutatására?

Magyar Narancs: Hogyan lettél filmszínész?

Magyar Narancs: Elvis Presley karrierje indult hasonlóképpen. Ez lenne az amerikai álom magyar megfelelője?

Magyar Narancs: Amikor kiderült, hogy múzeum épül a Millenniumi Városközpontban (Magyar

Magyar Narancs: Folyvást azzal vádolják, hogy családi mozit csinál, amelyben a felesége a szkriptes, Matthieu fia a zeneszerző, Thomas fia pedig epizodista. Mint a most bemutatott (A romlás virága) filmjében is. Mit szól ahhoz, hogy emiatt a francia mozi Brezsnyevjének keresztelték el?

Magyar Narancs: A

A múlt héten az alapító jelenlétében, Budapesten tanácskoztak a térség Soros- alapítványainak vezetői az uniós csatlakozásig és utána követendő stratégiájukról.

Magyar Narancs: Hogyan alakult ki ez a fordított felállás?

Mi lehet a magyarázata annak, ha Kamarás Iván magát játssza? Valaki portréfilmet forgat. Valaki groteszket forgat. Ha bármi más történik, a vállalkozás alig-alig értelmezhető. Meskó Zsolt nem forgatott portrét, sem groteszket. Székely Ivánnak hívják a főszereplőjét, és az e tényben megmutatkozó, a realitás és az elemelés között való funkciótlan tévelygés alapvetően meghatározza ezt a - játékfilmet. A fotós például a "Women´s life" magazintól érkezik vegzálni a főhőst, de a történet szerinti reklámspotot már a "Danubius"-nál vásárolják, és a sztárról a "Színes mai lap" nem ír egy sort sem. Szerencse, hogy bekerült a filmbe Hajdú Szabolcs és Török Illyés Orsolya is (nem lehet nem észrevenni, hogy velük a Presszó mellé a Macerás ügyek című film atmoszféráját is becsempészni remélték).

Miként, milyen késztetésre és milyen gondolati nyomvonalon haladva találta fel az emberiség a dudát - kínozhatott volna már eddig is a kérdés, de nem kínzott, mert a duda-ügyek restellni való módon kívül estek érdeklődésem keskeny horizontján. Hogy ez most már nem így van, ezt is a filmszemlének köszönhetem. Tari János A tündérek ajándéka című munkája nem sorolható a dokumentumfilmezés radikálisan új utakat kereső vonulatához - de hát ez a többi, általam látott filmről is elmondható, amúgy a ténymegállapításon túllépő, ítélkező állásfoglalás leghalványabb szándéka nélkül. Precíz, gondos néprajzos munka: történelem, hiedelemvilág (tündérek, de keresztútnál kószáló, ujjtörő ördögök is), Kárpát-medencei összefüggések, a hagyományok továbbélése, új utak és perspektívák. És végül maga a gyakorlat: hogyan is készül (hm, kutyabőrből!) maga a duda, immár egy házilag barkácsolt elektromos célszerszám közreműködésével. Ez volna a dokumentumfilm alapszintje, az ismeretterjesztés: a téma, a tárgy mint olyan.