Minden megtörténhet (Meskó Zsolt filmrendező)

Film

Magyar Narancs: Hogyan alakult ki ez a fordított felállás?

Producer szakon végzett, és olyan kisfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Morel fiú, A somlói galuska és A fehér alsó. Első egész estés moziját, a Szentiván napját azonban "csak" rendezőként jegyzi. Hogy teljes legyen a szerepzavar, a film producere Rózsa János, akit viszont elsősorban filmrendezőként ismerünk.

Meskó Zsolt: A fehér alsó című kisfilmnek nemcsak a producere voltam, hanem a rendezője is. A mozisiker után az Objektív Stúdió képviseletében megkeresett Rózsa János, akit addig nem is ismertem személyesen, és egy hosszú beszélgetés után feltette a kérdést, szeretnék-e nagyjátékfilmet készíteni. Első lendületből azt válaszoltam neki, hogy nem. Azért nem, mert előbb producerként szeretnék dolgozni, és ha ez működik, akkor talán, később. Végül abban maradtunk, hogy ha mégis akadna egy forgatókönyv, keressem meg, kezdjünk el közösen dolgozni, hátha lesz belőle valami.

MN: Nem hiszem, hogy ne lett volna.

MZS: Persze. Kettő is. Azért választottuk a Szentiván napját, mert könnyebb falatnak tűnt. Elvégeztünk rajta bizonyos simításokat, majd miután megszületett a végső változat, az Objektív Stúdió elkezdett pályázni vele, és számomra meglepő módon egy éven belül elnyertük a forgatáshoz szükséges pénzt, 100-125 millió forintot.

MN: A Szentiván napja közönségfilm. De nem a mostani értelemben. Engem a húsz-harminc évvel ezelőtti magyar filmekre emlékeztet: a sztárparádé és a könnyed hangvétel mögött ott "lapul a dráma".

MZS: Talán a produceri gondolkodásomból fakad, de nem tudtam nem gondolni a nézőre. Számomra a film azt jelenti, hogy elmesélek egy történetet, ami leköti a néző figyelmét, szórakoztatja, esetleg elgondolkodik rajta. Nagyon fontos volt, hogy még a legapróbb szerepre is neves színészt kérjek fel, mert ha minden figura él, és minden figura egy jól ábrázolt, önálló karakter, akkor működik a történet. Örülök, ha azt mondod, hogy a hetvenes évek moziját idézte fel a film, mert éppen az volt a célunk, hogy olyan hangvételű produkciót készítsünk, amilyet akkoriban készítettek. Persze könnyen elmehettünk volna "olcsó"-ba is, de ezt nem akartuk. De a Szentiván napja nem is szemlefilm vagy fesztiválfilm, "belső használat"-ra készült, a hazai közönségnek.

MN: De vajon a közönség is tudja ezt?

MZS: Ha egy évvel ezelőtt kérdezed, mire számítok, bátran kijelentettem volna, hogy garantált a siker. Persze nem a rendezői teljesítmény miatt, hanem a fantasztikus színészi munkának köszönhetően. Én magam is elcsodálkoztam a forgatáson, hogy ezek a szerepek, ezek a szövegek, az instrukcióim ilyen alakításokat eredményeznek. Jelenleg azonban nem lehetek ennyire derűlátó. A valóságshow-k megjelenése ugyanis a mozik látogatottságára is kihatott. Csak meg kell nézni a statisztikákat: amióta valóságshow-k vannak a tévében, kimutatható, hogy csökkent a multiplexek nézőszáma. Ráadásul a jelenlegi helyzetben a média figyelme is csak e körül forog. Például az egyik vezető női lappal hetekig tárgyaltunk, hogy Darvas Iván és Kamarás Iván egy filmben való szereplése elég jó téma, amiről nem- csak írni lehet, de akár egy címlapot is megér. Mégis hiába kaptunk ígéretet, a főszerkesztő üzent, szó sem lehet erről, legfeljebb az egyik női szereplővel csinálnának rövid interjút. Jellemző, hogy a lap címoldalán akkor éppen Évi volt, a Big Brother győztese, akivel egy négyoldalas mélyinterjút készítettek. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy ilyen közegben másról szól egy magyar közönségfilm megjelenése, mint akár egy évvel ezelőtt.

MN: Viszont a film éppen erről a "közeg"-ről szól. Sőt. Ha megindul a pletyka, hogy a Szentiván napja "igaz történet", akár a hasznára is válhat. Valójában mennyire igaz?

MZS: Úgy látom, sokan gondolkodnak így. Egy újságíró például a nevét is megmondta annak a színésznek, akinek az életét felismerni vélte a filmben. Pedig nem jártak ilyen fajta párhuzamok a fejünkben. A filmben előforduló epizódok legfeljebb harminc százalékának van valóságalapja, a többit a fantázia szülte. De ismerve a "hazai sztárvilág"-ot nem lep meg, hogy még a legabszurdabb dologról is kiderülhet: valójában már megtörtént.

MN: A film végén a főszereplő mintha hátat fordítana ennek a miliőnek. De ebben azért nem lehetünk biztosak.

MZS: Szándékosan nincs egyértelmű befejezése a filmnek. Nem tudom ugyanis, mi lehet a megoldás, bár azt hiszem, nem lehet hirtelen kiszállni ebből az egészből. Szent Ágoston mondja, hogy ne fordítsunk hátat könnyen a világnak, mert akkor nagyon könnyen visszacsábulunk. Mostanában az a legnagyobb probléma, hogy percről percre döntési helyzetekbe kerülünk, és képtelenek vagyunk nemet mondani. Mindent elvállalunk, mert azt gondoljuk, hogy ha nemet mondunk, akkor valami elveszik az életünkből. Közben saját magunk veszünk el ebben az őrületben.

Legát Tibor

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Rohadjon szét ott, ahol van!”

A szakértő szerint kisebbek, az építtető szerint megfelelő méretűek a Nagy-Magyarországot bemutató mórahalmi Mini Hungary Park makettépületei. A Szegedi Törvényszéken zajló büntetőper nem azt vizsgálja, mi mekkora, hanem hogy meg akarták-e rövidíteni az államot és az Európai Uniót.

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?