Gengszterek fogadója

  • Korom Bori
  • 2008. november 20.

Film

Mit csinál egy negyvenéves piti gengszter, ha leesik neki négymillió dán korona? Éttermet nyit. Az erdő közepén. A 2000-ben készült film feltehetően azért keveredhetett e szolid késéssel mihozzánk, mert rendezőjének és egyben forgatókönyvírójának, Anders Thomas Jensennek előbb bizonyítania kellett, amit az Ádám almái, a Zöld hentesek vagy a Hogyan szeretsz c.

Mit csinál egy negyvenéves piti gengszter, ha leesik neki négymillió dán korona? Éttermet nyit. Az erdõ közepén.

A 2000-ben készült film feltehetõen azért keveredhetett e szolid késéssel mihozzánk, mert rendezõjének és egyben forgatókönyvírójának, Anders Thomas Jensennek elõbb bizonyítania kellett, amit az Ádám almái, a Zöld hentesek vagy a Hogyan szeretsz c. opusaival fényesen teljesített is a pesti mozikban (vagyis a Cirkóban).

E darabjában egy vígjáték tragikus oldalán haladunk, néha át is tévedünk az egészen drámai mezõkre, de mindvégig változatlan a hõseink (négy is van) iránt érzett õszinte szeretet. A fiúk egyszerû lelkek, sem pénzsóvárság, sem bosszúvágy nem fûti õket, a mondott kispályás Torkild pedig tényleg csak egy saját nyugodt fészket szeretne valahol vidéken. Ez a vágya válik a film mozgatójává, bár a csapat eredetileg Barcelonába indul, mégis kénytelenek a dán pampa közepén árválkodó házban fedezékbe húzódni.

Erõs a dogmafilmek hatása, érzõdik a hangulati elemeken, az operatõri megoldásokon is. Persze az általános dán-skandináv mozi-gyökerek jelenléte sem kevésbé feltûnõ. S az is a film javára írható, hogy a keretes szerkezet és a beszúrt visszaemlékezések ellenére sem esik szét epizódokra, ezek inkább a karakterek és a történet "felépítését" szolgálják.

A garantált élményhez már csak annyi kell, hogy viszontlássuk korunk magasan jegyzett skandináv mozijának "valahonnan ismerõs" húzóneveit; így aztán nemcsak a zaklatott gengszterlelkek lelnek végül nyugalomra, de magunk is pihenten távozunk.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

****

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.