Gengszterek fogadója

  • Korom Bori
  • 2008. november 20.

Film

Mit csinál egy negyvenéves piti gengszter, ha leesik neki négymillió dán korona? Éttermet nyit. Az erdő közepén. A 2000-ben készült film feltehetően azért keveredhetett e szolid késéssel mihozzánk, mert rendezőjének és egyben forgatókönyvírójának, Anders Thomas Jensennek előbb bizonyítania kellett, amit az Ádám almái, a Zöld hentesek vagy a Hogyan szeretsz c.

Mit csinál egy negyvenéves piti gengszter, ha leesik neki négymillió dán korona? Éttermet nyit. Az erdõ közepén.

A 2000-ben készült film feltehetõen azért keveredhetett e szolid késéssel mihozzánk, mert rendezõjének és egyben forgatókönyvírójának, Anders Thomas Jensennek elõbb bizonyítania kellett, amit az Ádám almái, a Zöld hentesek vagy a Hogyan szeretsz c. opusaival fényesen teljesített is a pesti mozikban (vagyis a Cirkóban).

E darabjában egy vígjáték tragikus oldalán haladunk, néha át is tévedünk az egészen drámai mezõkre, de mindvégig változatlan a hõseink (négy is van) iránt érzett õszinte szeretet. A fiúk egyszerû lelkek, sem pénzsóvárság, sem bosszúvágy nem fûti õket, a mondott kispályás Torkild pedig tényleg csak egy saját nyugodt fészket szeretne valahol vidéken. Ez a vágya válik a film mozgatójává, bár a csapat eredetileg Barcelonába indul, mégis kénytelenek a dán pampa közepén árválkodó házban fedezékbe húzódni.

Erõs a dogmafilmek hatása, érzõdik a hangulati elemeken, az operatõri megoldásokon is. Persze az általános dán-skandináv mozi-gyökerek jelenléte sem kevésbé feltûnõ. S az is a film javára írható, hogy a keretes szerkezet és a beszúrt visszaemlékezések ellenére sem esik szét epizódokra, ezek inkább a karakterek és a történet "felépítését" szolgálják.

A garantált élményhez már csak annyi kell, hogy viszontlássuk korunk magasan jegyzett skandináv mozijának "valahonnan ismerõs" húzóneveit; így aztán nemcsak a zaklatott gengszterlelkek lelnek végül nyugalomra, de magunk is pihenten távozunk.

Forgalmazza a Cirko Film - Másképp Alapítvány

****

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.