Interjú

„Godzilla ellentéte”

Pierre Földes filmrendező, zeneszerző

Film

Szomorú fűz, szendergő asszony címmel animációs antológia készült Murakami Haruki műveiből. Az író hat novelláját filmre adaptáló mozi magyar gyökerekkel rendelkező rendezőjét felmenőiről, Murakami hőseiről, és persze a japán szörnyekről kérdeztük.

Magyar Narancs: Édesapja, Földes Péter festőként Örkényi Strasser István keze alatt tanult, filmesként Halász János (John Halas) és Korda Sándor (Alexander Korda) mellett dolgozott, animációs rövidfilmjeivel Oscar-jelölésig jutott. Gyerekként tisztában volt a jelentőségével?

Pierre Földes: Tisztán emlékszem a rajzaira, tele volt velük a ház. Igazi művész volt, folyamatosan alkotott, mindig ezerfelé volt a feje, képtelen volt egyetlen dologra koncentrálni. Emellett nagyon karizmatikusnak tűnt. Több nyelven beszélt, rendkívül népszerű személyiségnek számított, igazi társaságkedvelőnek. A testvéreimmel éreztük, hogy olyasféle ember, aki hatással van a körülötte lévőkre, bizonyos csodálatot vált ki belőlük. De nekem csak az édesapám volt, nem valamiféle szupersztár.

MN: Származása és a háború miatt édes­apja családjával együtt 1946-ban Párizs érintésével Londonba menekült. Beszámolt arról, miért kellett elhagynia az országot?

PF: Gyerekkorunkban nem emlegette a magyar gyökereit, vagy azt, hogy zsidó származású. Arról is csak később mesélt, hogy mit kellett átélnie a háború alatt. Nem csoda, hogy új éle­tet akart kezdeni. Már felnőtt voltam, mikor elkezdett érdekelni, hol is éltek annak idején nagyapámmal, aki a saját idejében nagyon híres orvosnak számított. Már a rendszerváltás előtt is eljöttem Budapestre, jártam a Kecskeméti utcában is, ahol egykor édesapámék laktak.

MN: Apja 1956-os, A Short Vision című animációja nagy karriert futott be: az atomháború pusztításáról szóló kisfilmet a tengerentúlon főműsoridőben mutatták be az Ed Sullivan Show-ban, a fáma szerint hatása Orson Welles híres hangjátékához, a Világok harcához volt mérhető. A tragédiák társadalomformáló szerepe az ön filmjében is megjelenik: abban a szereplők élete a 2011-es tóhokui földrengés után változik meg.

PF: Édesapámat saját, Budapest ostromakor szerzett élményei inspirálták. Az A Short Vision még születésem előtt készült, de már gyerekként láttam belőle képeket: a patkányról, az apokalipszis után semmivé váló embe­rek­ről készült sokkoló rajzok nagy hatást gyakoroltak rám. A Szomorú fűz, szendergő asszony készítésekor mégsem jutottak eszembe. Egyszerűen szerettem volna megvizsgálni, hogy az ilyen hatalmas külső események milyen belső változásokat indítanak el az embe­rekben. Murakami eredetileg az 1995-ös kóbei földrengésről ír novellájában, én viszont közelebb akartam hozni a történéseket, ezért változtattam meg a sztorit. Máig emlékszem a tragédiáról készült képekre és beszámolókra, hogy mit éreztem, amikor először láttam.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.