Verzió 18: Visszhang

Gyerekek

Film

Dima 12 éves, börtönben volt. Egyike azoknak a ciszjordániai kiskorúaknak, akiket az izraeliek fogva tartottak.

Szabadulása után a határállomáson álldogál, zavartnak tűnik vagy fél, nem igazán tudni, mi játszódik le benne. Édesanyja és édesapja meghatottan rohan felé – riporterek kíséretében. A család végre újra együtt van, de kamerák szegeződnek a kislányra, rengeteg fénykép készül róla, az újságírók pedig megpróbálnak kicsikarni belőle pár szót, mi történt vele és hogyan történt. Hogy hogyan jutott el a kislány idáig, nehezen felfejthető, bonyolult história, mely leg­inkább a régió közismerten kiélezett viszonyai között értelmezhető. Ciszjordániában a gyerekek is egyre inkább a politikai és ideológiai viták kereszttüzébe kerültek, néha akarva-akaratlanul is a főszereplőjévé, de legtöbbször a játékszerévé váltak – mindkét fél oldalán. Dima története csak egy a sok közül. Ott van a kis Dareem, aki rémálmairól mesél tanítójának az iskolában. Félelmének valós háttere van, hiszen az egyik éjszaka izraeli katonák megrohamozták a házukat, és az ő tizenéves testvérét is letartóztatták.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.