Tévésorozat

Cikázó villámlátogatások

Erdély – a székelykapun túl

Film

Erdélyről számos nagyszerű tudományos és irodalmi mű jelent meg, de a fércmunkák száma jóval több. Ez egyértelműen a trianoni trauma következménye, ami érthető okokból korlátozta és korlátozza ma is a józan ítélőképességet, s oly sok valótlanságot állít be megfellebbezhetetlennek és vitathatatlannak, hogy attól csak nagyobb lesz a zavar.

Mintha teljesen feledésbe merült volna, hogy Erdély jelentősége, ha úgy tetszik, régi dicsősége épp a sokszínűségnek és a toleranciának volt köszönhető, sokkal inkább a nyitottságnak, mint a bezárkózásnak. Az elmúlt száz évben épp e nyitottságot és toleranciát lepte be a feledés homálya, s lépett a helyébe valamiféle olcsó rezervátumromantika, amire úgy tűnik, sokkal nagyobb igény mutatkozik, mint az újdonságok, különlegességek felfedezésére.

A Spektrum Tv saját gyártású sorozata ezt az Erdély-képet próbálja árnyalni, ami azért sem könnyű feladat, mert sokan azt is hazaárulásnak tekintik, ha valaki megkérdőjelezi a közhellyé silányult attribútumok kürtőskalácstól a Székely himnuszig ívelő kizárólagosságát. Márpedig az Erdély – a székelykapun túl a címével is jelzi, hogy másról lesz szó. „Nyáry Krisztián lányával, Lucával egy több mint egy hónapos utazás során megtapasztalják, hogy fér össze a kaland a tradícióval, a hagyományos a forradalmival, a történelmi az ultramodernnel” – így a Spektrum rendhagyó Erdélyt ígérő beharangozója, de a felvételekből azt is egyből látni, hogy másféle hangnem és stílus uralkodó, mint Nyáry Krisztián könyveiben. Nem véletlenül. Az Erdély – a székelykapun túl ugyanis nem Nyáry Krisztián és Nyáry Luca saját műsora.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.