Tévésorozat

Cikázó villámlátogatások

Erdély – a székelykapun túl

Film

Erdélyről számos nagyszerű tudományos és irodalmi mű jelent meg, de a fércmunkák száma jóval több. Ez egyértelműen a trianoni trauma következménye, ami érthető okokból korlátozta és korlátozza ma is a józan ítélőképességet, s oly sok valótlanságot állít be megfellebbezhetetlennek és vitathatatlannak, hogy attól csak nagyobb lesz a zavar.

Mintha teljesen feledésbe merült volna, hogy Erdély jelentősége, ha úgy tetszik, régi dicsősége épp a sokszínűségnek és a toleranciának volt köszönhető, sokkal inkább a nyitottságnak, mint a bezárkózásnak. Az elmúlt száz évben épp e nyitottságot és toleranciát lepte be a feledés homálya, s lépett a helyébe valamiféle olcsó rezervátumromantika, amire úgy tűnik, sokkal nagyobb igény mutatkozik, mint az újdonságok, különlegességek felfedezésére.

A Spektrum Tv saját gyártású sorozata ezt az Erdély-képet próbálja árnyalni, ami azért sem könnyű feladat, mert sokan azt is hazaárulásnak tekintik, ha valaki megkérdőjelezi a közhellyé silányult attribútumok kürtőskalácstól a Székely himnuszig ívelő kizárólagosságát. Márpedig az Erdély – a székelykapun túl a címével is jelzi, hogy másról lesz szó. „Nyáry Krisztián lányával, Lucával egy több mint egy hónapos utazás során megtapasztalják, hogy fér össze a kaland a tradícióval, a hagyományos a forradalmival, a történelmi az ultramodernnel” – így a Spektrum rendhagyó Erdélyt ígérő beharangozója, de a felvételekből azt is egyből látni, hogy másféle hangnem és stílus uralkodó, mint Nyáry Krisztián könyveiben. Nem véletlenül. Az Erdély – a székelykapun túl ugyanis nem Nyáry Krisztián és Nyáry Luca saját műsora.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.