Verzió 18

„Idén hibrid”

Oksana Sarkisova, a Verzió fesztiváligazgatója

Film

November 9-én kezdődik a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. A fesztivál igazgatójával az absztrakt és aktivista filmekről, a félelem nélküli beszédről és a hosszú élet titkáról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A tavalyi fesztiválprogramban érthető módon előtérbe került a pandémia, a nyitófilm a lezárt Vuhanról szóló 76 nap volt. Az idei kínálatban már a pandémiával való együttélés is téma, a Tini­sztorik a karanténban középiskolás szereplői például a telefonjukkal rögzítették új életüket, a szülőkkel való összezártság mindennapjait.

Oksana Sarkisova: Sokkal több film készült idén a pandémiáról, mint tavaly, de nem nagyon találtunk olyanokat, amik nagyon mást mondtak volna a járványról, úgyhogy inkább a pandémiával való együttélésre koncentráltunk. Van egy egész szekciónk a mentális egészséggel a középpontban, amit sokat emlegetnek a pandémia kapcsán, de a mi merítésünk sokkal tágabb. Úgy látszik, más fesztiválok is rá­éreztek a téma fontosságára, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik külön szekciót szenteltünk a mentális egészségnek. Hívunk szakértőket, szervezünk beszélgetéseket is. Sok mindent tanultunk tavaly, amikor a fesztivál teljes egészében online zajlott. Idén hibrid rendezvényre készülünk, mozikban is vetítjük a filmeket, és lesz egy online hetünk is.

MN: A Verzió is megtehetné, hogy összeállít egy filmet a magyar középiskolások telefonnal rögzített történeteiből?

OS: A program része a Parrhesia című szekció, mely a félelem nélküli beszédről szól. Ez egy nagyobb eseménysorozat része, amit a Blinken OSA szervez. Lesznek ezzel kapcsolatban beszélgetések, együttműködünk a Free­szfe-vel, és lesz egy felhívásunk is a gimnazisták felé: egyperces filmeket várunk tőlük a félelem nélküli beszédről, hogy ez mit is jelent a számukra. Szóval, mi is igyekszünk megmozgatni a diákokat.

MN: Magyarországra nem annyira a félelem nélküli beszéd, inkább a hallgatás a jellemző. Alig találni például az állami szektorban megszólalót, ha egy-egy újságcikkhez lenne a nyilatkozatukra szükség. Gondolom, hasonló nehézségekkel küzdenek a dokumentumfilmesek is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.