Verzió 18

„Idén hibrid”

Oksana Sarkisova, a Verzió fesztiváligazgatója

Film

November 9-én kezdődik a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál. A fesztivál igazgatójával az absztrakt és aktivista filmekről, a félelem nélküli beszédről és a hosszú élet titkáról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: A tavalyi fesztiválprogramban érthető módon előtérbe került a pandémia, a nyitófilm a lezárt Vuhanról szóló 76 nap volt. Az idei kínálatban már a pandémiával való együttélés is téma, a Tini­sztorik a karanténban középiskolás szereplői például a telefonjukkal rögzítették új életüket, a szülőkkel való összezártság mindennapjait.

Oksana Sarkisova: Sokkal több film készült idén a pandémiáról, mint tavaly, de nem nagyon találtunk olyanokat, amik nagyon mást mondtak volna a járványról, úgyhogy inkább a pandémiával való együttélésre koncentráltunk. Van egy egész szekciónk a mentális egészséggel a középpontban, amit sokat emlegetnek a pandémia kapcsán, de a mi merítésünk sokkal tágabb. Úgy látszik, más fesztiválok is rá­éreztek a téma fontosságára, nem mi vagyunk az egyetlenek, akik külön szekciót szenteltünk a mentális egészségnek. Hívunk szakértőket, szervezünk beszélgetéseket is. Sok mindent tanultunk tavaly, amikor a fesztivál teljes egészében online zajlott. Idén hibrid rendezvényre készülünk, mozikban is vetítjük a filmeket, és lesz egy online hetünk is.

MN: A Verzió is megtehetné, hogy összeállít egy filmet a magyar középiskolások telefonnal rögzített történeteiből?

OS: A program része a Parrhesia című szekció, mely a félelem nélküli beszédről szól. Ez egy nagyobb eseménysorozat része, amit a Blinken OSA szervez. Lesznek ezzel kapcsolatban beszélgetések, együttműködünk a Free­szfe-vel, és lesz egy felhívásunk is a gimnazisták felé: egyperces filmeket várunk tőlük a félelem nélküli beszédről, hogy ez mit is jelent a számukra. Szóval, mi is igyekszünk megmozgatni a diákokat.

MN: Magyarországra nem annyira a félelem nélküli beszéd, inkább a hallgatás a jellemző. Alig találni például az állami szektorban megszólalót, ha egy-egy újságcikkhez lenne a nyilatkozatukra szükség. Gondolom, hasonló nehézségekkel küzdenek a dokumentumfilmesek is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.