Interjú

„Ha lemaradok a címlapról”

Daniel Brühl színész

Film

A Becoming Karl Lagerfeld című sorozatban a világ­hírű divattervező bőrébe bújik napjaink egyik legismertebb német színésze, Daniel Brühl. A Becstelen brigantyk, a Hajsza a győzelemért és több Marvel-produkció sztárját karrierjének meghatározó pillanatáról és arról is kérdeztük, milyen érzés volt a divatlegenda fényképezőgépe elé állnia.

Magyar Narancs: Ismert arról, hogy minden egyes szerepe előtt teljes körű kutatómunkát végez, igyekszik a szerepe mélyére ásni. Hogyan készült fel a Becoming Karl Lagerfeld főszerepére?

Daniel Brühl: Először mindig igyekszem képbe kerülni a figurával, ami elsősorban rengeteg olvasást igényel. Három, Karl Lagerfeldről szóló életrajzi könyvet is kaptam, amelyek sokszor tökéletesen ellentmondtak egymásnak. Persze ez nem csoda, maga Lagerfeld még életében számtalanszor változtatott az élettörténetén, kiszínezve az igazságot. Ez egyszerre érdekes és szórakoztató; gyerekként én is ugyanígy tettem, csak hogy színesebbnek tűnjön az életem. De voltak a felkészülésnek praktikus részei is: fel kellett javítanom például a francia tudásomat, hiszen beszélem ugyan a nyelvet, de közel sem elég magabiztosan.

MN: Honnan tudta, mikor áll már készen a feladatra?

DB: Ez mindig hosszú folyamat, amely során egy nap egyszer csak minden összeáll, a tükörbe nézel, és azt gondolod, oké, kezdek odaérni. A felkészülés elején tele voltam frusztrációval, magam sem hittem el, hogy illik hozzám a szerep. De túl kell lépni ezeken a bizonytalanságokon, és folytatni kell a munkát, tovább kell boncolgatni a figurát. Ez nem megy varázsütésre. Szerencsére volt lehetőségem hosszabb időt Párizsban tölteni. Találkoztam olyanokkal, akik jól ismerték Lagerfeldet, és én is megpróbáltam a bőrébe bújni. Ugyanabban a kerületben laktam, mint ő, ugyanazokra a helyekre jártam, ugyanazokba a kávézókba, mozikba, könyvtárakba és múzeumokba. Annyi információt akartam magamba szívni, amennyi csak lehetséges. A fordulópontot talán az hozta el, amikor először próbáltam fel a ruháit, amikor tehettem pár lépést a cipőjében. Ezután támadt az a felismerésem, hogy matadorként képzeljem el Karl Lagerfeldet. Félig spanyol vagyok, nagyapám hatalmas bikaviadal-rajongó volt, újság­íróként több cikket is írt a témában. Gyerekként engem is lenyűgöztek a bikaviadalok, hiszen a matadorok egyrészt táncukkal, mozgásukkal, eleganciájukkal nagyon femininek, másrészt nagyon is macsók és maszkulinok. Ugyanez igaz Lagerfeldre is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.