rés a présen

„Visszatért az élet”

  • Artner Szilvia
  • 2024. június 5.

Film

Fujii Mami igazgató, Japán Alapítvány Budapesti Iroda

rés a présen: Mióta van Japán Filmfesztivál Budapesten?

Fujii Mami: A Japán Alapítvány évek óta rendez minden nyáron Japán Filmhetet Budapesten, de a pandémia miatt egy ideig szünetelt a vetítés a mozikban, így a 2020 nyarán elmaradt filmhét helyett 2021 februárjában először tartottuk meg a JFF Online Japán Filmfesztivált. A program a Japán Alapítvány tokiói központjának kezdeményezésére, több mint húsz országban, köztük Magyarországon kerül megrendezésre. Az­óta ugyan visszatért az élet a régi kerékvágásba, de annyira szerette a közönség az online filmfesztivált, hogy másfél év kihagyás után újra a megrendezése mellett döntöttünk.

rap: Milyen közönsége van a japán kultúrának Magyarországon?

FM: Általánosságban az a benyomásom, hogy a japán kultúra iránt érdeklődők intellektuális beállítottságú emberek, akiket érdekelnek a mélyreható ismeretek. A szakmai tudást nyújtó előadások jobban vonzzák őket, mint az általános, átfogó tematikájúak. Sok fiatal az animék, mangák, filmek és televíziós sorozatok révén kezd el érdeklődni Japán és a japán nyelv iránt. Különösen nagy az érdeklődés a hagyományos japán kultúra, azon belül pedig a film, az ételek és az irodalom iránt.

rap: Mikor lesz az idei filmfesztivál?

FM: A JFF Online Japán Filmfesztivál június 5. és július 3. között lesz. Az első két hétben filmeket, a második két hétben pedig televíziós sorozatokat láthat a közönség. Összesen 23 filmet válogattunk össze a legkülönbözőbb műfajokból, köztük egy időtlen klasszikust, az animetörténelem egyik legfontosabb alkotását, horror rövidfilmeket és a legújabb japán filmsikereket. Az idén először két minisorozat is lesz, amelyek annak idején engem is televízió elé szegeztek. A filmeket ingyenesen, magyar felirattal lehet megtekinteni. A filmek teljes listája, valamint bővebb információ a megtekintés módjáról megtalálható a honlapunkon: japanalapitvany.hu. A több mint húsz ország közül, ahol a fesztivált megrendezik, legutóbb Magyarországon volt a legmagasabb az egy főre jutó megtekintések száma. Nagyon örülünk, hogy az online filmfesztivál révén a japán filmek az idén is sok emberhez eljuthatnak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.