Van a Golanon egy Kiáltó-hegynek nevezett magaslat, ami onnan kapta a nevét, hogy a hatnapos háború után ez volt a fő kommunikációs eszköz az izraeli-szír határ két oldalára került családtagok között. A mobil és az internet elterjedése óta inkább csak a közel-keleti "katasztrófaturistáknak" szolgáló látványosság.
A holland rendezők egy évig követnek két fiatalembert a Golanról, Bajant és Ezatot, akik valóra váltva gyerekkori álmukat Damaszkuszba mennek tanulni. Tizennyolc évesek, előttük az élet, várja őket a hazájuknak tekintett Szíria. Na meg a szabadság, mert nemcsak a szülői ház szigorát hagyják maguk mögött, hanem az utált izraeli fennhatóságot is. Mivel Szíria és Izrael hivatalosan hadiállapotban van, a határ (amelyet az ENSZ ellenőriz) csak ritkán nyílik meg, így legközelebb jövő nyáron látogathatnak haza.
Bajan fogorvosnak tanul, Ezat színiiskolába jár, együtt laknak és elválaszthatatlannak hiszik magukat. De hamar kiderül, hogy nem azok. A drámatagozaton kevesebb a kötöttség, mint az orvosegyetemen, Ezat elemében érzi magát, s szert tesz egy gyönyörű barátnőre is, míg Bajant otthon várja egy lány... De nem csak erről van szó. Ezat több rokona Szíriában él, és miután meghal a nagyapja, beköltözik a damaszkuszi házba, amit ő örököl. Talán mindezeknél is többet nyom a latban Ezat szabadságharcos és mártír felmenőinek politikai öröksége. A nagyapa bemutatja a könyvet, ami Szíriában jelent meg róla: benne a képe, amint Asszad elnök kitünteti, miután fogolycserével kiszabadult az izraeliek börtönéből. Amikor megkérdezik, hogy milyen jövőt képzel el az unokájának, hátat fordít neki és a kamerába nézve üzeni a Hezbollahnak és a Hamásznak, hogy csak így tovább. Ezat figyelmezteti, hogy az ő jövőjéről megfeledkezett (ami azt sejteti, hogy a fiatalember ugyan Szíriában szeretne élni, de nem feltétlenül "megélhetési golanosként").
A rendezőknek sikerül közel hozniuk ezeket a rokonszenves fiúkat, de arra nem térnek ki, hogy drúzok. A Golan legnagyobb népcsoportját adó drúzok helyzete eltér az ország többi drúz közösségéétől: míg a golaniak 90 százaléka megtartotta szír állampolgárságát, addig a drúzok túlnyomó része a teljes jogú izraeli állampolgárság mellett kiterjedt vallási és etnikai kisebbségi jogokat élvez és számarányánál jelentősebb szerepet tölt be a katonai és politikai vezetésben. A golani drúzok minden bajának gyökere a bizonytalanság: ellentmondó nyilatkozatok váltják egymást, és senki sem tudja, nem tér-e vissza a terület Szíriához, amiben sokan reménykednek, mások meg, főleg a fiatalok, tartanak tőle. A filmesek remek húzással felléptetnek egy harmadik fiatalembert is: Mahmud szintén a Golanról jött, de már végzős az orvosin, döntenie kell, hogy hol akar élni. S ő diplomatikusan arra céloz, hogy a damaszkuszi diploma jó lehetőség, de Szíria távolról sem a szabadság birodalma...
