Határeset - Kiáltás

  • - borz -
  • 2010. október 28.

Film

Van a Golanon egy Kiáltó-hegynek nevezett magaslat, ami onnan kapta a nevét, hogy a hatnapos háború után ez volt a fő kommunikációs eszköz az izraeli-szír határ két oldalára került családtagok között. A mobil és az internet elterjedése óta inkább csak a közel-keleti "katasztrófaturistáknak" szolgáló látványosság.

Van a Golanon egy Kiáltó-hegynek nevezett magaslat, ami onnan kapta a nevét, hogy a hatnapos háború után ez volt a fő kommunikációs eszköz az izraeli-szír határ két oldalára került családtagok között. A mobil és az internet elterjedése óta inkább csak a közel-keleti "katasztrófaturistáknak" szolgáló látványosság.

A holland rendezők egy évig követnek két fiatalembert a Golanról, Bajant és Ezatot, akik valóra váltva gyerekkori álmukat Damaszkuszba mennek tanulni. Tizennyolc évesek, előttük az élet, várja őket a hazájuknak tekintett Szíria. Na meg a szabadság, mert nemcsak a szülői ház szigorát hagyják maguk mögött, hanem az utált izraeli fennhatóságot is. Mivel Szíria és Izrael hivatalosan hadiállapotban van, a határ (amelyet az ENSZ ellenőriz) csak ritkán nyílik meg, így legközelebb jövő nyáron látogathatnak haza.

Bajan fogorvosnak tanul, Ezat színiiskolába jár, együtt laknak és elválaszthatatlannak hiszik magukat. De hamar kiderül, hogy nem azok. A drámatagozaton kevesebb a kötöttség, mint az orvosegyetemen, Ezat elemében érzi magát, s szert tesz egy gyönyörű barátnőre is, míg Bajant otthon várja egy lány... De nem csak erről van szó. Ezat több rokona Szíriában él, és miután meghal a nagyapja, beköltözik a damaszkuszi házba, amit ő örököl. Talán mindezeknél is többet nyom a latban Ezat szabadságharcos és mártír felmenőinek politikai öröksége. A nagyapa bemutatja a könyvet, ami Szíriában jelent meg róla: benne a képe, amint Asszad elnök kitünteti, miután fogolycserével kiszabadult az izraeliek börtönéből. Amikor megkérdezik, hogy milyen jövőt képzel el az unokájának, hátat fordít neki és a kamerába nézve üzeni a Hezbollahnak és a Hamásznak, hogy csak így tovább. Ezat figyelmezteti, hogy az ő jövőjéről megfeledkezett (ami azt sejteti, hogy a fiatalember ugyan Szíriában szeretne élni, de nem feltétlenül "megélhetési golanosként").

A rendezőknek sikerül közel hozniuk ezeket a rokonszenves fiúkat, de arra nem térnek ki, hogy drúzok. A Golan legnagyobb népcsoportját adó drúzok helyzete eltér az ország többi drúz közösségéétől: míg a golaniak 90 százaléka megtartotta szír állampolgárságát, addig a drúzok túlnyomó része a teljes jogú izraeli állampolgárság mellett kiterjedt vallási és etnikai kisebbségi jogokat élvez és számarányánál jelentősebb szerepet tölt be a katonai és politikai vezetésben. A golani drúzok minden bajának gyökere a bizonytalanság: ellentmondó nyilatkozatok váltják egymást, és senki sem tudja, nem tér-e vissza a terület Szíriához, amiben sokan reménykednek, mások meg, főleg a fiatalok, tartanak tőle. A filmesek remek húzással felléptetnek egy harmadik fiatalembert is: Mahmud szintén a Golanról jött, de már végzős az orvosin, döntenie kell, hogy hol akar élni. S ő diplomatikusan arra céloz, hogy a damaszkuszi diploma jó lehetőség, de Szíria távolról sem a szabadság birodalma...

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.