Film

Hotel Transylvania - Ahol a szörnyek lazulnak

  • Szabó Ádám
  • 2012. november 11.

Film

A sokat és joggal szidott magyar címadási trend - rím hátán rím, esetleg egy dögös alcím - ezúttal nem hibázik: a Hotel Transylvania mellé nagyon kellett az odakent kiegészítés. Így kapunk ugyanis teljes képet arról, milyen animációs film is vár reánk: erőltetett, közhelyes és gagyi - épp olyan, mint a magyar cím.

Drakula ezúttal vidéki fogadós, egy gyerekeknek szánt filmbe illően tök(él)etlen figura, szörnyeknek építtetett szállodája pedig egy lelakott vidéki koleszra emlékeztet: hangos, irritáló, és nélkülöz minden eredetiséget, noha felvonul benne a horrortörténet legtöbb hőse - kivétel nélkül szelíd és szedált állapotban. Frankenstein az ügyetlen óriás, de még így is jobban jár, mint a szerencsétlen múmia, akinek csupán egyetlen fingós poén jut - s még ártatlan is a dologban. Az alomnyi kölyke miatt meggyötört, külvárosi családapára hajazó Vérfarkas alakjába legalább szorult valami ötlet, de említhetnénk az activityző láthatatlan embert is. És ennyi. Egy véletlenül felbukkanó emberkölyök néhány kínos pillanat múlva a jópofizó szörnylakot szívek szállodájává változtatja. Drakula pubertáskorú lánya jön össze a szeplős betolakodóval, az utóbbi idők talán legidegesítőbb animációs figurájával. E szerelmi szál pont olyan, mint maga a film: bugyuta, ripacskodó és felszínes. Mindez a katyvasz egyes pillanataiban talán túl ijesztő lehet a kisebbeknek, a felnőtteknek pedig úgy az éneklő-táncoló szörnyeknél vagy a hetvenedik "raj, atom, zsír, király" elszólásnál omolhat össze a befogadóképességük.

Forgalmazza az InterCom


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.