Animációs film

Így neveld a sárkányodat 2

  • - greff -
  • 2014. július 27.

Film

El lettünk kényeztetve. A Pixar Stúdió 1995-től jó tizenöt éven át, a Toy Story első részétől a harmadik bemutatójáig arra kondicionálta felnőtt nézőit, hogy a technika legújabb forradalmi hullámával megérkező újfajta animációs meséket az eredeti ötletekkel és a markáns képi stílus mellé beszorított filozófiával, vagyis valami igazán komollyal és radikálissal azonosítsa. Azt az állítást, hogy lehetséges azért konzervatívabb, de távolról sem sekélyes CGI-fabulákat is gyártani, ebben az időszakban egyetlen film tudta maradéktalanul meggyőzően elővezetni: a DreamWorks sárkányos-vikinges meséje, amely négy évvel ezelőtt hihetetlen lendülettel, választott tárgyát a lehető legkomolyabban kezelve énekelte újra a szívének bátorságával minden kihívást lebíró legkisebb fiú jól ismert történetét.

A második rész a halmozós folytatások hadát erősíti: sokkal több a sárkány, az akció és a fordulat, de az eredeti erényei is megmaradtak a hagyományos alapértékek (meleg szív, bátorság, család) intelligens őrizgetésétől a kiszámítható végkifejletet is elfogadtató, fáradhatatlan mesélőkedven át a gyerekbarát - ám korántsem hazug - létszemléletig. A zárlat keserédes fordulatánál talán nem kellett volna gyakorlatilag egy az egyben az első rész fogását megismételni, ezt azonban sikeresen ellensúlyozza a tény, hogy a látványvilágban képesek voltak szintet ugrani: a repülés eksztázisától fűtött akciójelenetek egytől egyig letaglózóak. A film ködös, jégoszlopos tengeri világába pedig még akkor is jólesik beleveszni, amikor nem zúz rajta keresztül egy hegyméretű alfasárkány.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.