Animációs film

Így neveld a sárkányodat 2

  • - greff -
  • 2014. július 27.

Film

El lettünk kényeztetve. A Pixar Stúdió 1995-től jó tizenöt éven át, a Toy Story első részétől a harmadik bemutatójáig arra kondicionálta felnőtt nézőit, hogy a technika legújabb forradalmi hullámával megérkező újfajta animációs meséket az eredeti ötletekkel és a markáns képi stílus mellé beszorított filozófiával, vagyis valami igazán komollyal és radikálissal azonosítsa. Azt az állítást, hogy lehetséges azért konzervatívabb, de távolról sem sekélyes CGI-fabulákat is gyártani, ebben az időszakban egyetlen film tudta maradéktalanul meggyőzően elővezetni: a DreamWorks sárkányos-vikinges meséje, amely négy évvel ezelőtt hihetetlen lendülettel, választott tárgyát a lehető legkomolyabban kezelve énekelte újra a szívének bátorságával minden kihívást lebíró legkisebb fiú jól ismert történetét.

A második rész a halmozós folytatások hadát erősíti: sokkal több a sárkány, az akció és a fordulat, de az eredeti erényei is megmaradtak a hagyományos alapértékek (meleg szív, bátorság, család) intelligens őrizgetésétől a kiszámítható végkifejletet is elfogadtató, fáradhatatlan mesélőkedven át a gyerekbarát - ám korántsem hazug - létszemléletig. A zárlat keserédes fordulatánál talán nem kellett volna gyakorlatilag egy az egyben az első rész fogását megismételni, ezt azonban sikeresen ellensúlyozza a tény, hogy a látványvilágban képesek voltak szintet ugrani: a repülés eksztázisától fűtött akciójelenetek egytől egyig letaglózóak. A film ködös, jégoszlopos tengeri világába pedig még akkor is jólesik beleveszni, amikor nem zúz rajta keresztül egy hegyméretű alfasárkány.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.