JAFFA - A NARANCS KÖRBEJÁR

  • - be -
  • 2010. október 28.

Film

A jaffa narancs fogalom. Ebből indult ki az izraeli rendező, majd kíméletlen dekonstrukciót vitt végbe rajta, a jaffa 150 éves történetén keresztül újragondolva Palesztina/Izrael történelmét, ami igencsak eltér az ismert cionista narratívától. A nagy műgonddal kivitelezett dokumentumfilmben a kor tanúin és az érintetteken (az egykori arab és zsidó narancstermelőkön) kívül meglepő személyek - költők, kritikusok, reklámszakemberek - is megszólalnak, s váratlan nézőpontokkal tágítják az értelmezés szemhatárát.
Lenyűgöző az archív anyag: 19. századi fotók, híradófelvételek a brit mandátum idejéből, az alija vonzóvá tételét és a világ támogatásának elnyerését célzó propagandafilmek, újsághirdetések és televíziós reklámspotok, festmények, versek, dalok és táncok, mindnek a narancs a hőse.

A filmre könnyen rásüthető lenne, hogy tendenciózus: a nézetek aránya határozottan a baloldali kritikai értelmiség oldalára billen, és ahhoz sem kell különösebb szellemi muníció, hogy leleplezzük a propaganda és a reklám hazugságait. Eszébe juthat még a nézőnek a legendás zsidó önostorozás, a "két zsidó, három vélemény" szólásmondás, de a végén el kell ismernünk, hogy Eyal Sivannak sok igazsága van. Jaffa - ami ma a modern Tel-Aviv óvárosi negyedének szerepét játssza - egykor az arab-zsidó együttélés mintatelepülése volt, és sokan szeretnék mindkét oldalról, hogy ismét azzá legyen. De nem csak kettőn áll a vásár: ha végre előrelépés történik, mindig keresztbe tesznek valamelyik fél radikálisai.

Egy provokatív film jó kiindulópont lehet a párbeszéd újranyitásához.

Figyelmébe ajánljuk

Post mortem

Az egész világot megrázó szörnyűségeknél gyakran előkerül a tettes ízlése – nem akarjuk elhinni, hogy egy átlagos ember is követhet el borzalmas dolgokat, keressük a furcsaságokat, az előjeleket, amelyeknek gyanúsnak kellett volna lenniük.

A szellemek ereje

  • - turcsányi -

Johnny Lobónak nehéz élete volt. Már a háború korai szakaszában megjárta Vietnamot, s hazatérve polgárjogi harcosnak állt; az indiánok jogaiért küzdött. 

A messzi káosz

„Mi ez az utazás nevű dolog? Miért nem hagyjuk abba idővel? Hát sosem nő be a fejünk lágya?” – tette fel ezt a három költői kérdést a szerző 2014-ben, utazós blogjának utolsó bejegyzésében.

Egy macska, egy lótusz

Egyiptommal és a fáraókkal krimitől a sorsjegyen át egészen a bútordarabokig bármit el lehetett adni már 100–150 évvel ezelőtt is. Az egyiptománia kutatása viszonylag fiatal terület, általában egyiptológusok vagy régészek, történészek foglalkoznak a témával, mellékprojektként. A fogalomba bármely egyiptomi motívum felhasználása beletartozik úgy is, hogy a kontextus teljesen független az egyiptomi kultúrától.

Kapupánik

A mai fiatalok már nem tudják mi az élet, se háborújuk, se békéjük, kapálni se tudnak, csak ülnek a számítógép előtt. Gyenge, menekülő generációt szült a korábbiak feszített, izzadságos munkája, elkényeztették őket. Az ilyenekből nem lesznek ’56-os hősök.

Futott két kört

A békemisszió a béke ügyét sajnos, és reméljük egyelőre, nem vitte mérhetően előre utolsó, múlt heti bejelentkezésünk óta, pedig azóta Kijiv, Moszkva és Hszi Csin-ping után Washingtont és az akkor még ép fülű Trump elnökjelölt urat is megjárta Orbán Viktor.

Visszacsatolás

Amikor Antall József a választási sikerének valahai eufóriájában azt találta mondani, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretne lenni, nagyot dobbant a nemzeti szű, vagy lélek. Hogy pontosan mire gondolt a felhevült költő, azt éppenséggel soha nem fogjuk megtudni.

„Mit írtál, szakácskönyvet?”

Bár már négy kötetet jegyez – egy beszélgetőkönyvet és több színpadi adaptációt –, még mindig zavarba ejti, ha írónak nevezik. Az Örkény Színház színészével a legújabb novelláskötete, a Kevert kapcsán így elsősorban az írásról beszélgettünk.

Zsákban futás a pálya mellett

Csák János helyét vette át az európai parlamenti és önkormányzati választás másnapján. Nem a lehengerlő víziók embere, inkább igyekvő háttérmunkás. Kérdés, hogy ez mennyi ideig lesz elég az életben maradáshoz.

„Egy dobásunk van”

Még a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a 2017-ben nagy lendülettel indult párt szereplése az idei júniusi választásokon. Tompos Márton 3,7 százalékos pártot vesz át, ígérete szerint valami teljesen újat fognak kipróbálni.

Sarkadi utca, Berlin

Egy egész utcát uralt Berlinben az a prostituáltakat dolgoztató Békés megyei banda, amelynek tagjait emberkereskedelem miatt ítélte súlyos fegyházbüntetésre és vagyonelkobzásra a Gyulai Törvényszék.