JAFFA - A NARANCS KÖRBEJÁR

  • - be -
  • 2010. október 28.

Film

A jaffa narancs fogalom. Ebből indult ki az izraeli rendező, majd kíméletlen dekonstrukciót vitt végbe rajta, a jaffa 150 éves történetén keresztül újragondolva Palesztina/Izrael történelmét, ami igencsak eltér az ismert cionista narratívától. A nagy műgonddal kivitelezett dokumentumfilmben a kor tanúin és az érintetteken (az egykori arab és zsidó narancstermelőkön) kívül meglepő személyek - költők, kritikusok, reklámszakemberek - is megszólalnak, s váratlan nézőpontokkal tágítják az értelmezés szemhatárát.
Lenyűgöző az archív anyag: 19. századi fotók, híradófelvételek a brit mandátum idejéből, az alija vonzóvá tételét és a világ támogatásának elnyerését célzó propagandafilmek, újsághirdetések és televíziós reklámspotok, festmények, versek, dalok és táncok, mindnek a narancs a hőse.

A filmre könnyen rásüthető lenne, hogy tendenciózus: a nézetek aránya határozottan a baloldali kritikai értelmiség oldalára billen, és ahhoz sem kell különösebb szellemi muníció, hogy leleplezzük a propaganda és a reklám hazugságait. Eszébe juthat még a nézőnek a legendás zsidó önostorozás, a "két zsidó, három vélemény" szólásmondás, de a végén el kell ismernünk, hogy Eyal Sivannak sok igazsága van. Jaffa - ami ma a modern Tel-Aviv óvárosi negyedének szerepét játssza - egykor az arab-zsidó együttélés mintatelepülése volt, és sokan szeretnék mindkét oldalról, hogy ismét azzá legyen. De nem csak kettőn áll a vásár: ha végre előrelépés történik, mindig keresztbe tesznek valamelyik fél radikálisai.

Egy provokatív film jó kiindulópont lehet a párbeszéd újranyitásához.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.