Film

Jason Bourne

  • - kg -
  • 2016. szeptember 4.

Film

Alfa team, megvan az alany? Bravo csapat, két embert a másodikra! Ilyeneket hadarnak egymásnak a jól ismert sötét konfekcióöltönybe öltöztetett statiszták, miközben különböző folyosókon és liftekben nyomulnak előre – nyilván ők is úgy gondolták, mármint a nyomuló statiszták, hogy a nagy dráma valahol máshol zajlik, ők csak a szokásos mozgó díszlet, hiszen mégiscsak a 2000-es évek egyik legjobb akciósorozata folytatódik. Alfa team, megvan az alany? Igen, az alany megvan, hol Athénban motorozik, hol Las Vegasban gyűri maga alá a forgalmat, ám ez eddig nem több, csupán a kötelező tévétorna, ehhez ma már nem kell egy Matt Damon, elég egy Vin Diesel is, utóbbinak amúgy is jobban áll, hogy nem emlékszik semmire (a gyerekek kedvéért: Bourne = amnéziás ügynök), hiszen egész életművét erre az arckifejezésre építette. Mivel Bourne az előző részben már megtanult emlékezni, most azt játsszuk, hogy jó-jó, de van, amire még te sem emlékszel kispajtás, és akkor jön egy olyan szál, amit ma már egy huszadrangú tévésorozatban is csak nagy pironkodva dobnának be, a „nem volt jobb ötletünk” figyelmeztető felirat után. Jön tehát az Alfa team, meg a Bravo csapat, és két embert rendelnek a másodikra vagy hármat Berlinbe és Londonba. A sok pimf rejtély között egy fajsúlyos azért akad; hogy mégis mi pislákol a gonosz hatalmat képviselő Tommy Lee Jones táskás szeme mélyén? Nem egyszerű kiolvasni, hogy e nagy és fáradt színész tekintetét a teljes érdektelenség vagy valami morózus derű (Las Vegasban forgatni végül is jó dolog) uralja-e.

A UIP–Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.