DVD

Lázadók

  • - kg -
  • 2018. szeptember 2.

Film

Tizenhárom nappal azután, hogy a fekete taxist, Rodney Kinget a Los Angeles-i rendőrök agyba-főbe verték, egy 15 éves fekete lány narancslét akart vásárolni a városban: Latasha Harlinst a boltos tolvajnak nézte és lelőtte. Azzal védekezett, hogy önvédelem volt, ezért kellett hátulról (!) fejbe lőnie a lányt. A boltos börtönt nem kapott, King összeverőit felmentették. Ami ezután következett, az a ’92-es Los Angeles-i zavargások néven ismeretes. A bolti gyilkosság megrendezésével indul Deniz Gamze Ergüven filmje, és azzal végződik, hogy a könnyes szemű Daniel Craig együttérzőleg végigsimítja a könnyes szemű Halle Berry hátát, miközben egy pajkos napsugár épp egy kivérzett fekete fiú testén pásztáz – a napsugarak már csak ilyenek. Pajkosság és halál, erotika és könnygáz, korabeli 7up-ok és örökérvényű drámák, Los Angeles fegyverben és egy család szétesőben – ambíciókból és Daniel Craigből nincs hiány, de hova lett a költészet? Ergüven előző filmjében pedig még igazoltan megvolt, nem véletlen, hogy a Mustang minden díjért versenyben volt a Saul fiával. Lehet, hogy a reptéren kobozták el, kolbászt és költészetet nehéz az USA-ba bevinni. Ergüvennek sem sikerült, így maradt a pajkos napfény, amihez két sztár is járt, ők átlagemberkedni jöttek. Berry sok gyerekszereplőt kapott, hátha valaki munkáséletű anyának nézi, és még ő járt jobban, mert Craignek egy shotgunt és egy fürdőköpenyt adtak, legyen ő a kérges, ámde jószívű szomszéd. Szép párosukat L.A. könnygázfüstje hozza közel egymáshoz. Szegény Kingbe először a rendőrök, most meg a filmesek rúgtak bele.

Forgalmazza a Bontonfilm

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.