Film

Legendás állatok és megfigyelésük

Film

Képzeljük el, ahogy Sir David Attenborough hősiesen ugrándozik New York felhőkarcolóin egy csapat elszabadult afrikai elefántot üldözve, majd egymaga megfékezi a megvadult állatokat, s végül még a mutatós amerikai bevándorlási hivatalnoknő szívét is elnyeri, aki a film elején megpróbálta kitoloncoltatni, mert pár szurikátát akart becsempészni az országba.

A Legendás állatok és megfigyelésük – a Harry Potter-univerzum kis Brehmje – megfilmesítése hasonlóan különös próbálkozás. J. K. Rowlingnak is csak halovány elképzelései voltak arról, hogyan is lehetne egy enciklopédiát filmre alkalmazni. A legjobb módszer, ha a bevált receptnél maradunk. Van három barát: az egyikük minden, csak nem hőstípus és mégis azzá válik (Gö­the Salmander, a varázs-zoológus), a másik meg esetlen, mindig háttérbe szoruló szárnysegéd (Jacob Kowalski, a mugli pék) és egy stréber barna lány, aki mindig aggódik (Tina, az auror). Van egy Voldemort-pótlék is, aki egyik híres színészből egy másikká változik.

A cselekményt illető tanácstalanság nem jelenti azt, hogy a filmnek ne lennének erényei. Az egyik mindjárt a helyenként kellemesen sötét tónus és a társadalomkritikus kitekintések. A varázslók a muglik felől nézve többrétegű kóddá válnak: lehetnek rejtőzködő queerek, akik láthatatlan szubkultúrát alkotnak a 20-as évek New Yorkjában vagy afroamerikaiak, akik másodrendű állampolgárként, szegregáltan élnek Amerikában.

Nem annyira rossz darab ez, de lehet, hogy mégis tartani kellene magunkat a „nincs több Harry Potter-film” elvhez.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.