tévésmaci

Légy a kertkapunál

  • tévésmaci
  • 2012. augusztus 26.

Film

Amikor Sztupa és Troché megjelentek az elefántpiacon, támadt némi megütközés az ágazat hagyományos szereplői közt, de nem lett belőle különösebb balhé, úgy értem, nem tört ki a maffiaháború a piac újrafelosztásáért. Az elefántbiznisz morogva bár, de megtűrte az alkalminak hitt jövevényeket, különösen, hogy kisjátékosoknak tűntek.

Valóban, tizenkét elefánt nem a világ. Ormányos barátainkat még Yangonban (talán Rangoonként ismerősebb) vette fedélzetére a Pireuszba tartó Avenging Ghost, s a feladója egy bizonyos E. G. Thomas F. S. M. C. nevű cég volt, 106. Sutton Rd. Southend-on-Sea. A címzettje pedig az Imperial Corona Cirkus Paris. A tucat nagyvad Pireuszból a Vlagyimir Lenszkij fedélzetén folytatta volna útját a southamptoni végcélig, ahol is állítólag a nevezett cirkusz trélerei várták, hogy az éppen Benelux-turnén zötykölődő társulathoz szállíthassák őket. Csakhogy már Pireuszban gondok akadtak; a görög vámhatóságok nem kapták meg a szükséges úti okmányokat, kivált az oltási bizonyítványok hiánya okozott nekik fejfájást. Az Avenging Ghost azonban egy jelentősebb gyógyszerszállítmánnyal (amelynek egy része feltehetően illegális volt) indult volna sürgősen vissza, így nem szórakoztak, a kapitány a szokott baksis másfélszeresét csengette ki a vámparancsnok segédjének, s az állatokat szépen levezették a hajóról. Ott ácsorogtak tanácstalanul a konténerek között. Konstanidisz vámparancsnok sürgönyözött az E. G. Thomasnak, és biztos, ami biztos alapon a southamptoni hatóságoknak is, de a cirkusz elérhetőségét kétnapi megfeszített munkával sem tudta fellelni a stábja. Az E. G. Thomas fenyegető válaszüzenetében kötbért és határidős szerződést emlegetett, s határozottan állította, hogy Yangonban még minden irat megvolt. Southampton nem válaszolt, ők egyenesen az MI6-hoz továbbították a vámparancsnok telegramját. Konstanidisz berágott, nem válaszoltok, büdös englimatiaszok? Nekem úgy is jó, s az elefántok máris hajóztak be a Vlagyimir Lenszkijre, a vámparancsnok saját kezűleg hamisított papírjaival. Az MI6 közben kiderítette, hogy ilyen nevű cirkusz nem létezik, s az E. G. Thomasnál sem tudnak semmit az egészről, ők szemüvegtokot gyártanak. Mi meg tévét nézünk, vagy kell, vagy se.

Pénteken (27-én) este, negyed tízkor a Coolon - egy merő promóció az egész - megnézhetjük Schwarzival a Total Recall - Az emlékmás című filmet, hisz épp most kerül a moziba a remake. Hogy ezt miért kellett újracsinálni, érti a fene. Már azt sem nagyon értettem, hogy az eredetire mi szükség volt. De mindez nem számít, hisz' ma kezdődik az olimpia, s hozzá igazítja minden csatorna a műsorát. Magyarul, alig is lesz nézhető valami a héten.

Szombaton este tizenegytől újabb - ám kicsinyt lejárt szavatosságú - brit prémiumsorozatot indít a Sherlock után az m1, a Válaszcsapás az iraki poszt-traumatikus szindrómák nyilvánvaló tünete. Az RTL Klub háromnegyed tíztől A hatodik naponnal promotálja a Total Recallt.

Vasárnap éjszaka az m1-en Kutyaszorítóban, igaz, addigra nem ér véget a Coolon az Angyalszív. S ha az angyal szív, szívjon az ördög is: Az utolsó tangó Párizsban tíz előtt az MGM-en. Én persze egy francia westernt nézek a Story4-en nyolctól, a Kisvárost; kapott az imdb-n simán négy pontot. S lehet, hogy utána még lecsúszik a Sophie választása is, ugyanitt.

Hétfőn adásszünet.

Kedden Buffala Day, nem nézek tévét.

Szerdán ha akarják Kris Kristoffersont látni egy lecsúszott rocksztár szerepében, akkor ki ne hagyják a Cisco Pike c. filmet nyolckor a Cinemaxon. Annál is inkább, mert régi kedvencem, Karen Black a partnere, mindjárt keresek is róla egy művészi photót.

Csütörtökön megin' Karen, ezúttal a Cinemaxon délután fél ötkor a Jöjj vissza, Jimmy Deanben, amit, ugye, Altman bácsi rendezett, a maga módján. A hét legjobb címe az Ezer bohóc 1965-ből az MGM-en, 15.05-kor, olyan sztárokkal, mint Martin Balsam vagy Jason Robards. A Duna meg Az oroszlán ugrani készült nyomja fél tíz után, amiben Bujtor vígan kiüti Papp Lacit. Maguk is üssék ki a tévéjüket!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.