Torrentmozi

Love & Mercy

  • - greff -
  • 2016. április 24.

Film

Fogjunk meg egy tragédiát, rakjuk száraz, hűvös helyre, várjunk néhány évet, és már kész is a komédia. Távlat kell csak hozzá, hogy mosolyogni lehessen majd’ mindenen: az emberiség nagy csodája ez a tapasztalat, amelyet még Brian Wilson sem tagadhat el, hiszen a 80-as években már szinte kedélyesen képes beszélni arról a korszakáról, amikor radikális drogfogyasztással súlyosbított, gyerekkora óta mélyülő elmebaját úgy próbálta kikezelni, hogy két teljes éven át nem mászott elő a franciaágyból. Bill Pohland első rendezésében a tengerparti homokkal beborított nappalitól a mitikus ágyig vezető utat is bejárjuk (a Beach Boys fiatal mágusának hawaii ingében Paul Dano zavarba ejtően tökéletes imitációt produkál közben), de az sem marad kifejtetlen, hogy a takarók és párnák közül feltámadt, negyvenes Wilson (John Cusackre szintén nem lehet panasz) életében már javában készülődik az újabb mélypont, melyet ekkor már nem a megálmodott-hallucinált hangok kísértetei jeleznek, hanem egy hús-vér szörnyeteg: Dr. Landy, a karizmatikusan tébolyult félsarlatán.

A Brian Wilson két viharosan intenzív korszaka között hullámzó Love & Mercy szinte mindenben elkerüli az életrajzi filmek bornírt közhelyeit: bátran alapoz a befogadói tudásra, szájbarágás helyett gyakran csak utalásokkal él, és úgy képes megragadni egy sérülékeny lélek enyhén szólva sem hétköznapi szenvedését, hogy sem sajnáltatásra, sem az egzotikus állatoknak kijáró szájtátásra nem kényszeríti nézőit. Valódi film – és mint ilyen, az első a zenés mezőnyben az I’m Not There – Bob Dylan életei óta eltelt közel tíz esztendőben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.