Luc Besson bocsánatot kér minden írótól

  • narancs.hu
  • 2017. július 20.

Film

„Nem arról van szó, hogy nem állhatom az írókat, ez rólam, az én agyi defektemről szól.” Luc Bessonnal beszélgettünk. Interjú a friss Narancsban, őszinte vallomás itt.

Új filmjét, a Valerian és az ezer bolygó városát mától játsszák a mozik. Az ötödik elem és a Leon,a profi rendezőjével Köves Gábor beszélgetett Párizsban. A teljes interjú a Narancs ma megjelent számában olvasható.

false

Magyar Narancs: Ma reggel mit írt?

Luc Besson: A Valerian harmadik részét. A másodikkal már végeztem. Fogalmam sincs, eljutunk-e eddig, de ilyen apróságok engem nem érdekelnek. Ettől még megírtam.

MN: Regényírásban nem gondolkodott?

LB: Majd ha megöregszem, jöhet.

MN: Pezseg a francia irodalmi élet, Patrick Modiano nemrég nyert is egy Nobelt. Kedveli a magas irodalmat?

LB: Nem.

MN: Miért nem?

LB: Mert két oldal után kivet magából a szöveg.

MN: Egy kis Proust?

LB: Elmondom, hogy megy ez. A fickó elkezdi leírni a kertjét, rendben. De erről nekem eszembe jut a saját nagymamám kertje, elmerengek a nagyi kertjén, majd észbe kapok, hogy valójában olvasni akartam. Újra belenézek a könyvbe, és mit látok? Hát azt, hogy nem jutottam túl a második oldalon sem. Tiszta rémálom, nem túlzok. Képtelen vagyok magára a szövegre koncentrálni. Ezért nem olvasok. Csak a film tud lekötni. Ezúton kérnék bocsánatot a világ valamennyi írójától. Nem arról van szó, hogy nem állhatom az írókat, ez rólam, az én agyi defektemről szól. A tényirodalom azért jöhet. Nemrég Nefertiti életéről olvastam egy remek könyvet.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.