Film

Tangányi tehetség

Magic Mike

  • - kg -
  • 2012. augusztus 16.

Film

A pornósztár bemegy a bankba, mert kölcsönt venne fel, hogy hi-fi szaküzletet nyisson - ez nem vicc, hanem a 70-es évek amerikai pornóiparáról szóló Boogie Nights egyik jelenete; az, amelyben Buck Swope (Don Cheadle) azért nem kap kölcsönt, mert a bank szemében a pornósztár sok mindenre képes, de hitelre biztos nem. A sztriptíztáncos srác bemegy a bankba, mert kölcsönt venne fel, hogy beindíthassa exkluzív bútortervező bizniszét - ez nem vicc, hanem a 2000-es évek férfisztriptíziparáról szóló Magic Mike egyik jelenete; az, amelyben a címszereplő (az egykori sztriptíz-táncos Channing Tatum) azért nem kap kölcsönt, de mindegy is, miért nem, a film számára csak egy a fontos; megmutatni, hogy Magic Mike rendes srác.

 


Mert bár hősünk éjszakánként tangában feszít, és női ölekben vonaglik, vannak neki tervei is, melyek közt a szolid polgári jövő, az otthonteremtés és a bútorkészítés is szerepel. Tehát rendes srác. Steven Soderbergh is rendes srác, tangát ugyan még sosem húzott, ifjúkori kilengései a művészfilmek irányába viszont közismertek, és ez legalább akkora bűn konzervatív hollywoodi körökben, mint a vetkőzés. Viszont tervei, azok neki is vannak, átmenni például az összes létező műfajon: kicsit úgy tenni, mint a régiek, kicsit meg úgy, mint a művészek. Alighanem a férfi sztriptíztáncosok fej- és derékfájásainak, illetve csípő- és egyéb mozgásainak a bemutatása is része e programnak. Ámbár egy kicsit sok a 110 perc (még ha szórakoztató is olykor) annak bizonyítására, hogy a sztriptíztáncosoknak is van lelkük. Nem is kicsi.

 

A Big Bang Média bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.