rés a présen

Mások, mint amikor bementek

Garancsi Ágnes mozivezető

  • rés a présen
  • 2012. március 16.

Film

rés a présen: Változott valami a tavalyi támogatási botrány után az artmozik életében és a Kinóban?

Garancsi Ági: Akinek nincs kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere, uniós támogatási lehetőségei, az még nálunk is rosszabb helyzetben van, esetleg be is zár. A Kinóban ez úgy csapódik le, hogy a sajtósunktól meg kellett válnunk, tavaly óta nincs saját szervezésű fesztiválunk, és a filmek kiválasztásakor sem lehetünk olyan bátrak, mint korábban - legalábbis a mennyiséget tekintve. Sok olyan alkotásról marad le a hazai közönség, amiért nagy kár. Minden lehetséges központi helyen próbálkoztunk, egyénileg és a különböző mozik összefogásában is, de forrás sehol nincs. Ahol talán lenne, ott meg lehetőséget nem látnak az artmozipiacban, pedig csak Budapesten félmillió nézővel számolunk évente.

rap: Hogyan kerültél ide?

GÁ: Kultúrát terjeszteni: ez volt minden célom korábban is, sajtósként, színházi munkatársként, fesztiválszervezőként. A Szent László Gimnáziumban tanultam Papp Lászlónál, ahol a sokoldalúság fontos eszköz volt. A Kinóban kevesen vagyunk, itt erre nagy szükség van: érteni kell a szervezési, technikai, művészeti, gazdasági ügyekhez is. Ha sokan vannak, én is beállok jegyet szedni, ha ráérek, segítek kitakarítani a gépházat. Az előtér feletti galérián lévő irodában egyfolytában a mozi közepén érzi magát az ember: nem tudom magam függetleníteni az eseményektől. Nem is akarom. Szeretem látni az embereket, amikor erről vagy arról a filmről kijönnek, mert mások, mint amikor bementek.

rap: Más a Kino, mint a többi artmozi?

GÁ: Csak rajtunk és a pénzügyi lehetőségeinken múlik, hogy milyen filmeket mutatunk be, ez viszonylag ritka, és ez a függetlenség nagyon fontos. Az egyedi filmválaszték mellett helyet adunk színháznak is, minden évadban legalább egy bemutatóval, amit azután havonta egy-két alkalommal műsoron tartunk. Idén éppen Baksa Imre monodrámája van soron, A magyar Belmondó.

rap: Hogyan válogattok a filmek között?

GÁ: A legnagyobb filmfesztiválok programjából vásárolunk. Sajnos csak a hazai közönség egy nagyon vékony rétegének mond bármit egy-egy fesztiválszereplés, inkább a színész, ritkábban a rendező hozza be őket a filmre. De ha eljönnek hozzánk Audrey Tautou miatt, és legközelebb "gyanútlanul" beülnek I–árritura, nem bánom.

rap: Milyen bemutatóitok vannak most?

GÁ: Február 9-től vetítjük a Beszélnünk kell Kevinről című thrillert Tilda Swintonnal a főszerepben, amit már nagyon várt a közönség, és büszkék is vagyunk rá. Eddig senki nem mondott rá semmi rosszat, reméljük, ezután se.

rap: Mire számíthatunk még?

GÁ: Március elején jön a Szex felsőfokon Juliette Binoche-sal, két héttel később pedig a Persepolis rendezője, Marjane Satrapi új filmje, a Szilvás csirke című döbbenetesen szép alkotása. Ebben Mathieu Amalric lesz reménytelenül szerelmes és egyben végtelenül híres, bár inkább fordítva szeretné. Megértem.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?