rés a présen

Mások, mint amikor bementek

Garancsi Ágnes mozivezető

  • rés a présen
  • 2012. március 16.

Film

rés a présen: Változott valami a tavalyi támogatási botrány után az artmozik életében és a Kinóban?

Garancsi Ági: Akinek nincs kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere, uniós támogatási lehetőségei, az még nálunk is rosszabb helyzetben van, esetleg be is zár. A Kinóban ez úgy csapódik le, hogy a sajtósunktól meg kellett válnunk, tavaly óta nincs saját szervezésű fesztiválunk, és a filmek kiválasztásakor sem lehetünk olyan bátrak, mint korábban - legalábbis a mennyiséget tekintve. Sok olyan alkotásról marad le a hazai közönség, amiért nagy kár. Minden lehetséges központi helyen próbálkoztunk, egyénileg és a különböző mozik összefogásában is, de forrás sehol nincs. Ahol talán lenne, ott meg lehetőséget nem látnak az artmozipiacban, pedig csak Budapesten félmillió nézővel számolunk évente.

rap: Hogyan kerültél ide?

GÁ: Kultúrát terjeszteni: ez volt minden célom korábban is, sajtósként, színházi munkatársként, fesztiválszervezőként. A Szent László Gimnáziumban tanultam Papp Lászlónál, ahol a sokoldalúság fontos eszköz volt. A Kinóban kevesen vagyunk, itt erre nagy szükség van: érteni kell a szervezési, technikai, művészeti, gazdasági ügyekhez is. Ha sokan vannak, én is beállok jegyet szedni, ha ráérek, segítek kitakarítani a gépházat. Az előtér feletti galérián lévő irodában egyfolytában a mozi közepén érzi magát az ember: nem tudom magam függetleníteni az eseményektől. Nem is akarom. Szeretem látni az embereket, amikor erről vagy arról a filmről kijönnek, mert mások, mint amikor bementek.

rap: Más a Kino, mint a többi artmozi?

GÁ: Csak rajtunk és a pénzügyi lehetőségeinken múlik, hogy milyen filmeket mutatunk be, ez viszonylag ritka, és ez a függetlenség nagyon fontos. Az egyedi filmválaszték mellett helyet adunk színháznak is, minden évadban legalább egy bemutatóval, amit azután havonta egy-két alkalommal műsoron tartunk. Idén éppen Baksa Imre monodrámája van soron, A magyar Belmondó.

rap: Hogyan válogattok a filmek között?

GÁ: A legnagyobb filmfesztiválok programjából vásárolunk. Sajnos csak a hazai közönség egy nagyon vékony rétegének mond bármit egy-egy fesztiválszereplés, inkább a színész, ritkábban a rendező hozza be őket a filmre. De ha eljönnek hozzánk Audrey Tautou miatt, és legközelebb "gyanútlanul" beülnek I–árritura, nem bánom.

rap: Milyen bemutatóitok vannak most?

GÁ: Február 9-től vetítjük a Beszélnünk kell Kevinről című thrillert Tilda Swintonnal a főszerepben, amit már nagyon várt a közönség, és büszkék is vagyunk rá. Eddig senki nem mondott rá semmi rosszat, reméljük, ezután se.

rap: Mire számíthatunk még?

GÁ: Március elején jön a Szex felsőfokon Juliette Binoche-sal, két héttel később pedig a Persepolis rendezője, Marjane Satrapi új filmje, a Szilvás csirke című döbbenetesen szép alkotása. Ebben Mathieu Amalric lesz reménytelenül szerelmes és egyben végtelenül híres, bár inkább fordítva szeretné. Megértem.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.