Magyar Narancs: Kardozós-háborús filmekkel futottál be.
Orlando Bloom: A világért sem cserélném el őket, de már azon igyekszem, hogy több jelenben élő figurát játsszak. Olyan szerepeket, ahol megmutathatom a személyiségem esendőbb oldalát. Az élet trükkös tud néha lenni, és szeretem, ha egy film megmutatja ezt. Ez az életfilozófiám. Ha hozzászoksz, hogy az élet furcsa dolgokat művel veled, és ennek tudatában próbálod belőle kihozni a legjobbat, sokkal jobban fogsz boldogulni. Nehezen akadnak a horgomra olyan sztorik, amelyek telis-tele vannak jellegzetes pillanatokkal, amik egyszerre meghatóak, mulatságosak és nevetségesek. Egy kardozós filmben kevés lehetőség nyílik megcsillogtatni az ilyesmit.
MN: Pedig ügyesen forgatod a kardot.
OB: Volt idő, amikor úgy tűnt, járni sem leszek képes. Huszonegy éves voltam, amikor kizuhantam egy ablakon. Eltörtem a gerincem. Még A Gyűrűk Ura előtt történt, színiiskolába jártam. (1998-ban a harmadik emeletről zuhant ki. Később, forgatásokon eltörte a bordáját, orrát, mindkét lábát, csuklóját, ujját a kezén és a lábán, valamint háromszor zúzódott a koponyája. - K. L.) Akkor fordulóponthoz értem az életemben. Úgy éreztem, a szakadék szélére kerültem: amíg meg nem operáltak, három-négy napig ott lebegett a fejem felett, tudok-e egyáltalán járni ismét? Korán megkaptam a magam ébresztőjét: ez felnyitotta a szemem, minden a helyére került, mi a fontos az életben, és mi nem.
MN: Édesapád körül is furcsán alakultak a dolgok.
OB: Tizenhárom évesen közölték velem, hogy az, akit apámnak hittem, valójában nem az. (Négyéves volt, amikor az apjának hitt, apartheid-ellenes politikai aktivista, Harry Bloom meghalt. - K. L.)
MN: Sokként ért, hogy a család barátja, Colin Stone az igazi apád?
OB: Vele nőttem fel, ő volt a tanítóm és vezetőm. Jó hír volt. Annyi történt: "", szóval mégiscsak te vagy az apám! Oké, baró!" Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem éreztem kissé furcsának a históriát. De nem béklyózott le a dolog.
MN: Egyfolytában egzotikus helyeken forgatsz. Marokkó, Spanyolország, Mexikó, Karib-szigetek, Bahamák.
OB: Baromi jó elmenni ezekre a helyekre. Angliában van az otthonom, de mostanság alig jártam arra. Egyfolytában melózom. Még egy New York-i színpadi szerepet is le kellett mondanom, mert A Karib-tenger kalózai forgatásai miatt nem tudtam egyeztetni. És még hátravan a harmadik rész, aminek az elkészítését is iszonyúan élvezzük.
MN: A szabadidővel hogy állsz?
OB: Sokat vagyok Amerikában, de még nem vitt rá a lélek, hogy lakást vásároljak. Ha tehetem, húzok haza, hogy minél több időt tölthessek együtt a barátaimmal és a családommal. Ez is a balesetem hozadéka.
MN: A tavalyi Mennyei királyság csalódást okozott. A másik főszereplő, Csókás Márton azt mesélte, Ridley Scott projektje forgatókönyv formában még ígéretesebbnek mutatkozott, mint a Gladiátor. Mi romlott el menet közben?
OB: A blockbusterek között nem ez a legegyszerűbb film. Amerikában elég szerényen szerepelt, nemzetközileg már jobban, de a 2005-ös év általában véve nem kedvezett a szuperprodukcióknak. Nézd, ez a háborús sztori tele volt mai politikai vonatkozásokkal, amiket szépen kihúztak, így többször érezhetted azt, hogy valami hiányzik. Nemrég láttam a rendezői változatot DVD-n - nagy szó, mert nem nagyon nézem újra a filmjeimet. Nagyon büszke vagyok a filmre, jó ideje akartam már eljátszani egy igazi férfiszerepet, és ebben megkaptam a lehetőséget. Fontos film, ki fogja állni az idő próbáját. Szerintem olyan lesz a sorsa, mint Ridley másik mozijának, a Szárnyas fejvadásznak. Annak idején azzal sem tudtak mit kezdeni, de idővel nagy klasszikussá vált, amire az egész MTV-generáció hivatkozik.
MN: Hogyan viseled, hogy tiniideál vagy?
OB: Világéletemben színészként tekintettem önmagamra, nem másként. Amíg ettől nem térek el, nem száll el az agyam. Paul Newmanről is ezt mondták, mégis a világ egyik legnagyobb színésze. A Beatlest ugyancsak szépfiúknak tartották, jóval többek ennél. Ha csak a szépfiúságodra alapozol, azzal nem mész sokra. Rengeteget kell még tanulnom színészként, igazából csak most kezdek rájönni, mit is jelent színésznek lenni. Elhiheted, piszkosul igyekszem.
MN: Nehéz lehet otthon lemenni a sarki újságosbódéhoz.
OB: Nézd, a lesifotósok megtalálnak a világ minden táján. Te meg csak megpróbálsz viszonyulni a dologhoz mint adottsághoz. Hozzátartozik a munkámhoz.
Kriston László
A Karib-tenger kalózai 2.- A holtak kincse
Az ötlettelenség tengerében fuldokló amerikai kommersz mozinak három évvel ezelőtt - a lassan maturizálódó Potter gyerek és Peter Parker vergődései után - váratlan irányból hajítottak mentőövet. Jött egy újabb kalandfilmcunaminak ígérkező adaptáció. A gondolat nyilván egy disneylandi víziparádé alatt fogalmazódott meg Jerry Bruckheimer csemetéjének (vagy valamelyik serdületlen lelkű üzletfelének) a fejében. Ám - nem kis meglepetésre - a Johnny Depp által megformált elázott kapitánynak sikerült visszaállítania az Errol Flynn óta jócskán megkopott kalózbecsületet. A sós vízi fosztogatás anyagilag a cégnek, szakmailag Johnny kalóznak jelentett szalmaszálat, ő egyetemes világsztárrá, a többi szereplő népszerű gyorséttermi menüfigurává úszott fel. Két dolgot bizonyosan sikerrel hoztak: a Karib-térségbe látogató turisták száma nem esett vissza drasztikusan, és Disneylandet sem kellett bezárni. Aztán meg az történt, ami ilyenkor szokott: a kikötőbe befutott az újabb darab (lesz még egy), s ha van bennük egy csöppnyi lelemény (van, pont anynyi), khm, továbbfejlesztik a vidámparki attrakciót. Ezúttal átok helyett vérszerződés a mozgolódást kiváltó ok, jöhet minden, aminek vízhez csak köze lehet: Repülő Hollandi, mitikus gigapolip, kannibálhumor, tengeri kockázás (szívvel-lélekkel játsszák), heroikus karibi standoff és persze az eddigi szereplőgárda legjava. Gore Verbinski rendező voltaképpen derekasan megfelelt a művelt világ várakozásainak. Jövőjét illetően Johnny Depp eztán is okkal remélheti, hogy húsz év múlva nem külvárosi szupermarketek játékrészlegén kalózkodik majd.
Balázs Áron
Forgalmazza a Fórum Hungary