"Miért hinnék az álszenteknek?" – Michel Piccoli színész

Mikrofilm

A francia mozi nagy éveinek, évtizedeinek emblematikus hőse. 85 éves, de nem a memoárjait diktálja, hanem forgat, ő a kétkedő pápa Nani Moretti Habemus Papam című filmjében.

2020. május 18-án hétfőn elhunyt Michel Piccoli, a Nagy zabálás, A szuka, A burzsoázia diszkrét bája, a Habemus Papam színésze. A francia legendával 2010-ben készített a Magyar Narancs interjút, most újra közreadjuk.

Magyar Narancs: Egyszer azt mondta, hogy rémesen irigyli Marcello Mastroianni szép férfiasságát. Hogy értette?

Michel Piccoli: Marcé volt a mozi legszebb arca az én szememben. Egyszerre nagyon férfias és nagyon feminin. Időtlenül sugallta a szépfiúk sármját, a sokat tapasztalt emberek melankóliáját. Ellentétben velem, Marcello igazi sztár volt. Hihetetlenül szerény. Az én szememben egy költői személyiség. Annyiban hasonlítunk, hogy egy percig sem vettük komolyan a hivatásunkat.

MN: Költői?

MP: Akinek titka van. Nem tetten érhető. Nem tudni, honnan, miből teremti meg a varázslatot.

MN: A megfejthetetlenség ott bujkál az egyik legutóbbi játékában is, Marguerite Duras A halál betegsége című darabjában.

MP: Igen, Duras-ban is a megfejthetetlenséget szeretem. Nem lehet tudni pontosan, hogy férfi és nő találkozásában milyen erők ütközéséről van szó. Egy régi szerelem viszontlátásáról, a halál eljöveteléről, mágiájáról, az öregségről vagy épp a fiatalságról.

false

 

Fotó: MTI/EPA-KEYSTONE/Laurent Gillieron

 

MN: Mit ért a halál mágiáján?

MP: Fogalmunk sincs, milyen, megfoghatatlan, kiismerhetetlen, mint egy misztériumjáték vagy bűvészmutatvány.

MN: Milyen a viszonya az elmúlással?

MP: Tudatlan vagyok mind az élet, mind a halál dolgaiban. Ezek jóval bonyolultabb kérdések annál, mint amit az egyház vetít elénk: ha jó kisfiú vagy, a paradicsomba kerülsz, ha rosszul viselkedsz, a pokol vár rád. Hosszú életem során még soha nem találkoztam olyan hiteles személlyel, legyen az egyházi vagy sem, aki értelmes választ tudott volna adni ezekre a kérdésekre.

MN: Vélhetően mindenki a hite szerinti válaszokat kap, nem gondolja?

MP: Amit én gondolok, sokkal racionálisabb ennél: jöttünk valahonnan, megyünk valahová. Szeretünk, harcolunk, küzdünk egymással és magunkkal a véges lét szorításában. Nem hiszek sem az odaátban, sem semmi másban, ami túlmutat a földi létezésen.

MN: Soha nem keresett vigaszt a vallásban?

MP: Volt időm és elég tapasztalatom kiábrándulni. A Pétain-kormány idején biciklin mentünk anyámmal Párizsból délre. Az út szélén láttam egy síró öregembert, akinek elhurcolták a családját. Nem hiszem, hogy van Isten, vagy ha van is, rejtőzködik, nem válaszol a kétségbeesett könyörgésekre. Ha belegondol, a vallások mást sem tesznek, mint rémisztgetik az embereket, mindenféle penitenciákat rónak rájuk anélkül, hogy valódi magyarázatot adnának a miértekre. Betarthatatlan elvárásokat támasztanak a földi halandókkal szemben, közben tartják a markukat a javadalmazásokért. Miért hinnék az álszenteknek?

Piccoli A nagy zabálás című filmben

Piccoli A nagy zabálás című filmben

 

 

MN: Tehát az itt és mostban keresi az élet értelmét?

MP: Keresem, ez a megfelelő kifejezés. Amint elhinném, hogy biztos válaszok birtokában vagyok, az egyenértékű volna a halállal.

MN: Kezdettől fogva egyértelmű volt, hogy színésznek áll?

MP: Igazat szólva soha semminek nem készültem. Ha valami hiányzott belőlem, az az ambíció. Sok éven át az élet megfigyelője voltam, kissé olyan, mint Camus A közönyének a hőse. Nem láttam értelmét, hogy részt vegyek. Paszszív, bamba, éretlen voltam.

MN: Ehhez képest elég messzire jutott.

MP: Mások láttak fantáziát bennem. Én meg hagytam magam vezetni általuk. Voltam annyira naiv, vagy ha úgy tetszik, elég hiú, hogy elhiggyem nekik, hogy ezzel a külsővel és tragikomikus ábrázattal van keresnivalóm a kamerák előtt.

MN: Nem túl szerény?

MP: Óvakodjon azoktól az emberektől, akik nagyon magabiztosak, vagy megpróbálják elhitetni magukról, hogy azok. Elviselhetetlenek.

MN: Miért, azok a rendezők, akikkel dolgozott, mind a szerénység szobrai voltak?

MP: Nem mondhatnám. Volt valami gyermeki őrület és rémes szigor például Bu–uelben, Godard-ban vagy Ferreriben.

MN: Mikor lépett az életébe a mozi?

MP: Ne várja, hogy dátumokat vagy filmeket soroljak. Csak azt tudom, hogy kezdettől fogva rémesen irigyeltem Alain Resnais-t, Claude Chabrolt, Agnés Vardát, sőt még Claude Lelouch-t is. 'k ugyanis velem ellentétben megélhették a mozgóképvarázslat szinte minden fázisát, a világosítástól az operatőri munkán át a vágásig. Az én életembe a rendezéssel együtt lépett be ez a kései szerelem, ami a felfedezés élményével hatott. Különösen a vágás iránt éreztem utólag is valami olthatatlan vágyat.

MN: Egy zárt ajtók mögötti családi történettel, az Alors, voilával igazolt át a rendezéshez. Korábban nem voltak hozzá ambíciói?

MP: Hogy lettek volna! Folyamatosan jöttek a színészi felkérések. És mi, színészek egy Vittorio Gassmantól vett hasonlattal élve olyanok vagyunk, mint a kéjnők, vagy az ő szókimondásával élve rossz kurvák, akik bárkinek lefekszünk, aki fizet!

Luis Buñuel rendezte A burzsoázia diszkrét bája című filmben

Luis Buñuel rendezte A burzsoázia diszkrét bája című filmben

 

 

MN: Csak a fizetségért csinálta?

MP: Tapsolnak nekünk, foglalkoznak velünk, mindenfélét írnak rólunk, ez is a játék része. Olyan életet élhettem, amiről soha még csak nem is álmodtam.

MN: Milyen filmjeit, szerepeit mentené át a jövőbe?

MP: Amit Ferrerivel, Sautet-val, Chabrollal és Bu–uellel csináltam, az mind vállalható ma is. A zárkózottságomon sokat nyitott A burzsoázia diszkrét bája, a Dillinger halott, A nagy zabálás, Az élet dolgai. De éppúgy jókat bohóckodtam Vardával a Százéves mozi öreg komédiásaként, vagy Manoel de Oliveira kamerája előtt.

MN: Elég rémes képet fest a párkapcsolatokról harmadik rendezésében, a Nem ilyen életről álmodtam c. filmben.

MP: Őszintén szólva ki ne unná meg sokévi házasságban az élete párját, kiben nem szólal meg a kapuzárás előtti pánik, ki nem játszott el akár csak gondolatban azzal, hogy megcsalja a feleségét? Az öregkori félrelépésekről, azok érzelmi hátteréről nem szokás beszélni.

MN: Nos, önt több évtizedes hűség fűzi a feleségéhez.

MP: Ez kizárólag az ő érdeme. Ha találtam volna nála hosszabban tűrő, színesebb, kitartóbb személyt, bizonyára már külön utakon járnánk. Ludivine csodálatra méltó asszony. A legfőbb érdeme az, hogy elvisel engem, a hóbortjaimmal együtt.

MN: Milyen hóbortjai vannak?

MP: Zsigerileg türelmetlen vagyok az emberi ostobasággal, hiszékenységgel szemben. Rosszul viselem a hatalmi arroganciát, a pénzimádat elvakultságát, az érvényesülés diktatúráját. És itt nem csak a politikusok szánalmas működésére gondolok, hanem az emberi kapcsolatokat megfertőző ideológiákra. Az általános értékvesztés nekem ott kezdődik, hogy nem köszönök vissza a szomszédomnak, mert az más nézeteket vall, mint én.

MN: Van kiút?

MP: Ha felismerem a másik emberben a saját halandó voltomat, képes vagyok megbékélni vele. Amúgy is elég szenvedést, küzdelmet tartogat az élet. Miért ne tölthetnénk el békében, szeretetben azt a rövid időt, ami megadatik?

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.