Interjú

„Minden filmemet cenzúrázták”

Szepideh Fárszi rendező

Film

Az iraki–iráni háborúba kalauzolja nézőit a Szirén című animációs film, amely egy fiatal fiú felnövéstörténetén keresztül keresi a választ arra, hogy mit lehet tenni akkor, ha bombák hullnak az ember körül, s hogyan lehet anélkül ellenállni, hogy valaki fegyvert ragadna. A film iráni rendezője évtizedek óta Franciaországban él és alkot – az iráni politikai helyzetről és tinédzserkori bebörtönzéséről is kérdeztük.

Magyar Narancs: A Szirén középpontjában álló iraki–iráni háború idején tinédzser volt. Mire emlékszik az eseményekből?

Szepideh Fárszi: 15 éves voltam, amikor 1980-ban Irak megtámadta Iránt. Tisztán emlékszem rá. Alig két évvel jártunk a forradalom után, az ország még mindig eufóriában élt. Mindenki pozitívan tekintett a jövőbe, az embe­rek tele voltak reménnyel. Akkor még az volt az általános meggyőződés, hogy minden jóra fordul Iránban. Aztán a rezsim kezdett megváltozni, egyre inkább előtérbe került teokratikus jellege. De még mindig reménykedtünk – és akkor jött a háború. Egész absztrakt volt: több mint ezer kilométerre a fronttól, Irán északkeleti részén éltem a családommal, távol Teherántól és a déli, délnyugati területektől, amelyeket a bombázások leginkább érintettek. Mégis mindenkin eluralkodott a félelem. Semmi más nem számított, csak a háború. Élelmiszerből, benzinből is hiány alakult ki, egyre gyakoribbá váltak az áramszünetek; távol is a bőrünkön éreztük az eseményeket.

MN: A film cselekményének helyszíne a dél-iráni Ábádán. Miért ezt a várost választotta?

SZF: Ábádán kivételes hely. Akkoriban nem csak az ország, de talán az egész Közel-Kelet legnagyobb olajfinomítója működött itt, emellett a Perzsa-öböl egyik fontos kikötővárosának is számított, számottevő örmény közösséggel. Igazi multikulturális olvasztótégely volt, egészen egyedi, mágikus atmoszférával. Épp elhelyezkedése, jelentősége miatt szemelték ki az irakiak is, és már a háború kezdetén intenzív támadást intéztek ellene. A szomszédos Horramsár hamar az ellenség kezébe került, Ábádánt pedig valósággal ostrom alá vették, olyan volt, mint Sztálingrád. Rengeteg civil maradt a városban, akik a hadsereg vezetésével hónapokig hősiesen ellenálltak.

MN: Korábban drámákat, romantikus és dokumentumfilmeket rendezett, ez az első animá­ciója. Miért gondolta, hogy a háborús tematikához ez a technika illik a legjobban?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Helyreigazítás

  • narancs.hu

Helyreigazítás az Egy elképesztő történet: gondnokság alá akarta vetetni egykori barátját, majd bíróságra ment, de a pert is elbukta című cikk miatt.

Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0

Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.