vaklárma

Életfogytig tartó trauma

Film

Nyilván a szeretet a legnagyobb erő, valahogy mégsem az egymást kézen fogó sztorik váltak a kedvenceinkké, hanem inkább azok, ahol elvágják valakinek a nyakát egy húrral.

Persze az ügyesebb mesélők – elkerülendő a fölösleges moralizálgatást – a szeretetet, egyenesen a családot használják alibinek, de ettől még a bosszú hajt mindent.

Tulajdonképpen a Biblia is egy bosszútörténet. Isten megkérte a két első embert, hogy ne egyék meg az almát, nem hallgattak rá, az éktelen haragját azóta is nyögjük. Egy zsoltár sem szól arról, hogy ezután erős lelkifurdalás is gyötörte volna amiatt, hogy a leteremtés traumájával vajon milyen evési zavart fixálhatott a báránykái­ban. Pedig esendő fajtánknak láthatóan azóta is eléggé beakadni látszik a tiltott gyümölcsök iránti bulimikus vágy.

De a bosszúval az a baj, hogy sosem ér véget, ami persze a filmkészítőknek csak öröm, hiszen így a téma biankó jegy az alkotáshoz. A következő hetekben is akad nem egy mű, amely erről a kissé túl kézenfekvő jelenségről tudósít, ezzel némiképp szűkítve, de persze nem kizárva annak esélyét, hogy valami újat tudnak majd mondani.

Elsőként a május 30-tól a mozikban látható Anyai ösztön érkezik. A művészet szereti elhitetni velünk, hogy a „mama” egy hibátlan, gondoskodó, meleg központ, akinek karjaiban megszűnik minden gond és baj. Csak kevés alkotás meri megszentségteleníteni a festett ikont például azzal, hogy thrillerek élére állítja. Jessica Chastain és Anne Hathaway új filmje egy gyermekét elvesztő anyáról szól, aki a szörnyű eset után képtelen összeegyeztetni széthulló elméjét a kora 60-as évek fullasztó idilljével, minek következtében a régi barátnőjében kezdi látni a tragédia forrását. Márpedig a bosszúszomjas nőnél csak a bosszúszomjas anya az elvetemültebb, úgyhogy felkavaró borzalmakra számíthatunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."