„Mint amikor felébredek egy álomból” – Borbély Alexandra a legjobb színésznőnek kijáró Európai Filmdíjról

  • narancs.hu
  • 2017. december 10.

Film

Ahogy ott állt a díjjal a kezében, nem volt benne biztos, hogy ez a valóság.

Borbély Alexandra nyerte az Európai Filmakadémia legjobb színésznőnek járó díját Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjében nyújtott alakításáért.

Tegnap este Borbély könnyeivel küszködve vette át a díjat Berlinben, köszönőbeszédéből csak néhány mondatot tudott elmondani. A rendezvény után az Indexnek adott rövid interjút.

Nem bírtam uralkodni magamon

December 9-én vette át Borbély Alexandra az „európai Oscar-díjat”, az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőnek járó díját a Testről és lélekről című film főszerepéért – nem árt tudni, hogy a kategóriában jelölt volt még Juliette Binoche és Isabelle Huppert is.

„Nem tudom, milyen állapotba kerültem: nevezhetjük pánikrohamnak vagy transznak is. Nem tudtam uralkodni az arcomon, ami ilyenkor merevvé és szigorúvá válik. Ervin elkezdett bökdösni, hogy mi van, baj van, mi van veled? Elkezdett szorítani a ruhám, fehér lett az arcom, lefagytam, úgy éreztem, mindjárt megőrülök” – emlékezett vissza a nevének elhangzása utáni pillanatokra.

„A szövegemmel pedig nem tudtam mit kezdeni, pedig reggel minden jelöltnek tartottak egy kurzust, ahol azt kérték, a biztonság kedvéért írjunk egy köszönőbeszédet, nekem is segített ebben valaki. Egész nap tologattam, képtelen voltam megtanulni, gondoltam, majd a díjátadó alatt, az úgyis hosszú. De dehogy tanultam! Inkább Juliette Binoche-t és a többieket néztem, gondoltam, a papírt elővehetem a színpadon is, ha mégis ki kellene mennem. De dehogy vettem elő! Mondtam valamit, de amikor meghallottam a saját szürkekisegér-hangomat, megrettentem. Még soha nem próbáltam, de ilyen lehet, ha az ember LSD-t vesz be: homályos volt, és nem voltam benne biztos, hogy ez-e a valóság. Mint amikor felébredek egy álomból.”

Enyedi Ildikó rendező a Narancs heti címlapinterjújában beszélt arról, hogy a leginkább annak örülne, ha a Testről és lélekről négy jelölése közül Borbély Alexandra kapna díjat.

Enyedi Ildikó: „Ez nem a kormány, nem Andy Vajna pénze”

Már csak kettőt kell aludni és szombaton kiderül, kap-e Európai Filmdíjat Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről. Az e heti Narancs megjelenéséig viszont már egyet sem kell aludni: ma megjelent lapszámunkban Enyedi Ildikóval olvashatnak nagyinterjút, akit Andy Vajna ízlésvilágáról, A feleségem története filmváltozatának előkészületeiről és a szexuális zaklatásokról is kérdeztünk.

Figyelmébe ajánljuk

Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?

Az ötödik OFF-Biennálé „ezek a falak nem minket védenek” című kiállításának részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak. Egyikőjük története volt a témája a kiállítótérben megrendezett olvasókörnek.

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.