Európai Filmdíjat nyert Borbély Alexandra Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjéért

  • narancs.hu
  • 2017. december 9.

Film

Ruben Östlund filmje, A négyzet mindent vitt.

Négy díjra jelölte az Európai Filmakadémia Enyedi Ildikó Testről és lélekről filmjét. A szombati díjátadón a legjobb film, legjobb rendező, legjobb forgatókönyv és Borbély Alexandra a legjobb színésznő díjáért lehetett izgulni.

Érdemes élni és szeretni – Enyedi Ildikó szerelmes filmje tarolt a Berlinalén

„Félelmetesen abszurd országban élünk, mégis folyamatosan készülnek a színvonalas alkotások” – mondta Enyedi. De mit mond a filmje? Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről nyerte a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának fődíját, az Arany Medvét. Ilyen sikert magyar film utoljára 1975-ben aratott: Mészáros Márta Örökbefogadása.

Enyedi Ildikó filmjével a 30. Európai Filmdíj gálán a legjobb európai színésznőnek járó díját nyerte el Borbély Alexandra.

Enyedi Ildikó a Narancsnak adott interjújában azt mondta, legjobban arra vágyik, hogy a film jelölései közül a Testről és lélekről főszereplője, a Máriát alakító Borbély Alexandra lenne az, akit díjaznak.

Így is lett.

Borbély Alexandra a könnyeivel küszködve próbálta meg elmondani köszönőbeszédét. „Nem tudok beszélni, pedig mindent felírtam. De felolvasni sem tudom” – mondta a színésznő folyamatosan el-elcsukló hangon. „Kaptam már díjat színházi alakításért, de filmszínészként ez a legelső díjam” – szabadkozott sírva. A színésznő, miután úgy tűnt, összeszedte magát, megköszönte a díjat Enyedi Ildikónak is. „És köszönöm a családomnak is, amiért mindig támogattak. Ó, istenem…” – nyugtázta, hogy újra elcsuklik a hangja. Majd rövidre zárta: „Köszönöm mindenkinek!”

European Film Awards on Twitter

Alexandra Borbély is European Actress 2017 for ON BODY AND SOUL! #efa2017 https://t.co/j2y6bpStHQ

false

 

Fotó: Twitter/European Film Awards

„Így lettem szervál” – Borbély Alexandra színésznő

Enyedi Ildikó Arany Medvét nyert filmjének hősnőjét sokan a legjobb női alakítás díjára is méltónak tartották már Berlinben is.

A Testről és lélekről legfőbb kihívója Ruben Östlund filmje volt. A négyzet öt jelölést kapott. Ezek közül a legjobb forgatókönyv, a legjobb rendező, a legjobb vígjáték, valamint Claes Bang a legjobb férfi színész, de még a legjobb film díját is bezsebelte.

„Levágtuk a svéd király szobrának fejét, de az újságírók még csak említést sem tettek róla”

Ismerős valahonnan? Ruben Östlund, az idei Arany Pálma nyertese nagyon érdekeseket mondott lapunknak. A családi válsághelyzetet boncolgató Lavina után Ruben Östlund kíméletlen szatírában támadja a felszínessé és anyagiassá váló kortárs múzeumi közeget.

Az e heti Narancsban Kling József interjújából tudhatnak meg még többet a rendezőről, a Testről és lélekről készítéséről és sikereiről, na meg Enyedi következő filmjéről.

Enyedi Ildikó: „Ez nem a kormány, nem Andy Vajna pénze”

Már csak kettőt kell aludni, és szombaton kiderül, kap-e Európai Filmdíjat Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről. Az e heti Narancs megjelenéséig viszont már egyet sem kell aludni: ma megjelent lapszámunkban Enyedi Ildikóval olvashatnak nagyinterjút, akit Andy Vajna ízlésvilágáról, A feleségem története filmváltozatának előkészületeiről és a szexuális zaklatásokról is kérdeztünk.

Figyelmébe ajánljuk

Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?

Az ötödik OFF-Biennálé „ezek a falak nem minket védenek” című kiállításának részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak. Egyikőjük története volt a témája a kiállítótérben megrendezett olvasókörnek.

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.