„Mondjuk úgy, hogy emberekké válnak”

  • Suri Szilvi
  • Roma Sajtóközpont
  • 2015. augusztus 14.

Film

A foci és a szerelem minden gátat áttör a romák életében, ígérik a Brazilok című film készítői, akik már a műfaj meghatározásánál sem álmodnak kicsit: a „könnyed, humoros etnomesét” a Nemzeti Filmalap is több mint 360 millió forinttal támogatta. A rendező fejébe próbáltunk belenézni.

„A történet egy kis magyar faluban játszódik, ahol az új, fiatal plébános elintézi a polgármesternél, hogy a romák focicsapata, a Brazilok is indulhasson a falubajnokságon. Ráadásul idén a győztes csapatot  egy – a faluból elszármazott – milliomos Rióba is meghívja. A falusiakat teljesen felkavarja a hír, de a lehetőség a romákat is sokkolja, hiszen a pályán épp azokat kéne legyőzniük, akiktől a hétköznapokban az életük függ: a tanárokat, a rendőröket, a helyi erős fiúkat és a Hivatal csapatát” – szerepel az M. Kiss Csaba által jegyzett, most készülő film ismertetőjében.

A film erős sztereotípiákra építkezik a karakterek bemutatásánál: sittes fiatal fiú, iszákos, féllábú apuka, gyönyörű, egzotikus kislány tűnik fel többek között. Az újságíróknak szóló filmismertető is kissé paternalista irányt vett: „A Brazilok üzenete, hogy a magyaroknak muszáj játékba hozni a romákat, a romáknak viszont muszáj lenne megtanulni játszani.” Mármint focizni, gondolom én.

A film forgatásán a forgatókönyvíró-rendezőt kérdeztük.

magyarnarancs.hu: Egy valamirevaló rasszista vicc minimum egy jó brazilozással kezdődik. Szerencsés a címválasztás?

M. Kiss Csaba: A valóságból merítettem a címet. Még 1997-ben újságíróként Sirokon forgattunk, az ottani roma focicsapat hívta magát így. Ezért vettem magamnak a bátorságot.

magyarnarancs.hu: A film végére a brazilokból, azaz a romákból magyarok lesznek. Ennek a pontos jelentéséről ugyan nem beszélhetünk, mert az már spoiler lenne, de mégis, mit jelent mindez?

M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor rendezők

M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor rendezők

Fotó: MTI – Kallos Bea

MKCS: Mondjuk úgy, hogy emberekké válnak. Ha valaki valamilyen erőfeszítést tesz a saját érdekében, attól emberré válik, megbecsülik, befogadják. A történet egyik súlypontja az, hogy a cigány-magyar együttélés problémáját bevittük egy focipálya területére. A focipályán egyszerűbbek a szabályok, mint az életben, sokkal átláthatóbb a játék. Van egy bíró, van győztes, van vesztes. A focimetafora tehát adta magát. A komoly mondanivaló mellett ez a film mégis inkább egy vígeposz. Tehát szórakoztató, szerethető film, szerethető karakterekkel. Ezt pedig azért tartottam fontosnak, hogy minél több ember számára befogadható legyen.

magyarnarancs.hu: Kinek szól ez a film egyáltalán?

MKCS: Bárkinek. Remélem, nem annak a 100-150 ezer embernek, aki elmegy ma egy magyar filmre. Sokkal több embernek szeretnék szólni. Minden olyan embernek, aki szereti a jó filmeket.

magyarnarancs.hu: Na jó, de akkor miért nem egy könnyed vígjátékot készít inkább?

MKCS: Soha nem érdekeltek a könnyű témák. Azért lettem újságíró, mert érdekelt a körülöttem lévő világ és az ott jelen lévő problémák. A cigány-magyar feszültség pedig most egy olyan probléma, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül. A történet persze a világ bármely pontján értelmezhető. Szegény-gazdag, elnyomó-elnyomott, kisebbség-többség: az emberiség alapkonfliktusai. Ezt mi cigány-magyar konfliktusként éljük meg, a kérdés, hogy hogyan tudunk mégis együtt élni.

magyarnarancs.hu: A főkarakterek viszont a sztereotip képeket erősíthetik tovább.

A forgatáson

A forgatáson

Fotó: MTI – Kallos Bea

MKCS: Nem látok ebben sztereotípiát, a valóságot látom. Vannak alkoholista emberek, szép lányok, börtönből szabadult emberek. Ha ez a sztereotípiákat erősíti, azzal nem tudok mit kezdeni. Szerintem, ha valamivel oldani lehet a sztereotípiákat, az az, hogy először megpróbálok igazat adni a másiknak. Aztán hátha a másik is igazat ad nekem. Nem rögtön beállít liberálisnak vagy fasisztának, hanem gondolkozni kezd, és próbál megérteni. Ebben a sztoriban, a Brazilokban, mindenkinek igaza van. Nincsenek benne értékítéletek, nem ítélkezik.

magyarnarancs.hu: Mikor kerül mozikba a film?

MKCS: Augusztus végéig tart a forgatás, február vége felé kész lesz. Remélhetőleg tavasszal a mozikba kerül, de ez a produceren és a forgalmazón múlik.

magyarnarancs.hu: Arra felkészült, hogy kap majd meleget-hideget?

MKCS: Az jó. Az a legrosszabb, ha semmi visszajelzést nem kap az ember.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.