„Nem sok vesztenivalóm van” – Kulka János színész

  • narancs.hu
  • 2014. december 11.

Film

Coming outról, Orbán Viktor leveléről és az ellenoldal megszelídítési kísérletéről is beszélt Kulka János – az interjút teljes egészében az e heti lapban találják.

Magyar Narancs: Stohl András, aki Az Őrült Nők Ketrecében alakít transzvesztita előadóművészt, úgy nyilatkozott, hogy ő nem transzvesztitát, hanem nőt játszik. Te melyik oldalról közelítetted a filmbeli Ali figuráját?

Kulka János: Egyszerű a képlet. Ali egy meleg ember. Egy meleg férfi, aki másodállásban a szórakoztatóiparban dolgozik. Napközben egy autószalon eladója, de ez a szál, úgy, ahogy van, kimaradt a filmből, éjszaka pedig transzvesztita előadó. Mindkét minőségében igazi profi.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Kik a sztárjai ma a transzvesztitashow-knak?

KJ: Nem tudom, mert nem sűrűn járok ilyen helyekre. A meleg életnek ez a szegmense nem túlságosan vonzó számomra. Hangos, színes, sok, nekem legalábbis. A rejtőzködő embereknek talán nagy felszabadulást jelentenek ezek a műsorok, a női ruhába öltözött férfiak produkciói. Nagy kultúrája van ennek a műfajnak, láttam már kifejezetten tehetséges előadókat is. És tehetséges autószalon-eladókkal is találkoztam már.

MN: Előtanulmányokat végeztél?

KJ: Megúszós fajta vagyok, magamból próbálom kitúrni a szerepeimet. A gyantázást így sem úszhattam meg. De volt abban valami izgalmas, amikor megláttam teljesen csupaszon magamat, majdhogynem ismeretlen volt az a test, amit 56 éven át megszoktam.

MN: Fazekas Csaba első filmjének, a Boldog születésnapotnak a főhőse a 30. születésnapján pótolja be, amit az addigi élete során elmulasztott. Hasonló bepótolnivalóid neked is vannak?

KJ: Jó lenne egy kicsit máshol lenni, kilépni ebből az itthoni valóságból. Legyen nyár, tenger és kevesebb politika a mindennapok szintjén. Egyetlen politikai rendszernek sincs joga ahhoz, hogy a benne élők hétköznapjait elrontsa. A nagy feladvány számomra az, hogy ezen a sok mindennapos abszurdumon, a hatalmon lévők végtelenül cinikus megnyilvánulásain ne húzzam fel magam. De nem akarom hagyni magam. Van bennem valami elemi felháborodás, hogy csak nem képzelitek, hogy ki fogom csinálni magam, csak mert valaki a képembe és mások képébe hazudik! Ha meg valami annyira nem tetszik, civilként és színészként is tudok tenni ellene.

MN: Színészként mit lehet tenni?

KJ: Lehet például A nép ellensége című Ibsen-darabban játszani. Ez a több mint 130 éves darab tökéletesen leképezi mindazt, ami ma Magyarországon történik. A legutóbbi előadás végén felpattant egy nő, és széles kézmozdulatokkal arra buzdította az egész nézőteret, hogy mindenki álljon fel. Olyan volt, mint egy felhívás, hogy akkor vonuljunk utcára. Ibsen után utcára – szép lenne. Kifejezetten forradalmi hevület volt a levegőben.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.