„Nem sok vesztenivalóm van” – Kulka János színész

  • narancs.hu
  • 2014. december 11.

Film

Coming outról, Orbán Viktor leveléről és az ellenoldal megszelídítési kísérletéről is beszélt Kulka János – az interjút teljes egészében az e heti lapban találják.

Magyar Narancs: Stohl András, aki Az Őrült Nők Ketrecében alakít transzvesztita előadóművészt, úgy nyilatkozott, hogy ő nem transzvesztitát, hanem nőt játszik. Te melyik oldalról közelítetted a filmbeli Ali figuráját?

Kulka János: Egyszerű a képlet. Ali egy meleg ember. Egy meleg férfi, aki másodállásban a szórakoztatóiparban dolgozik. Napközben egy autószalon eladója, de ez a szál, úgy, ahogy van, kimaradt a filmből, éjszaka pedig transzvesztita előadó. Mindkét minőségében igazi profi.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Kik a sztárjai ma a transzvesztitashow-knak?

KJ: Nem tudom, mert nem sűrűn járok ilyen helyekre. A meleg életnek ez a szegmense nem túlságosan vonzó számomra. Hangos, színes, sok, nekem legalábbis. A rejtőzködő embereknek talán nagy felszabadulást jelentenek ezek a műsorok, a női ruhába öltözött férfiak produkciói. Nagy kultúrája van ennek a műfajnak, láttam már kifejezetten tehetséges előadókat is. És tehetséges autószalon-eladókkal is találkoztam már.

MN: Előtanulmányokat végeztél?

KJ: Megúszós fajta vagyok, magamból próbálom kitúrni a szerepeimet. A gyantázást így sem úszhattam meg. De volt abban valami izgalmas, amikor megláttam teljesen csupaszon magamat, majdhogynem ismeretlen volt az a test, amit 56 éven át megszoktam.

MN: Fazekas Csaba első filmjének, a Boldog születésnapotnak a főhőse a 30. születésnapján pótolja be, amit az addigi élete során elmulasztott. Hasonló bepótolnivalóid neked is vannak?

KJ: Jó lenne egy kicsit máshol lenni, kilépni ebből az itthoni valóságból. Legyen nyár, tenger és kevesebb politika a mindennapok szintjén. Egyetlen politikai rendszernek sincs joga ahhoz, hogy a benne élők hétköznapjait elrontsa. A nagy feladvány számomra az, hogy ezen a sok mindennapos abszurdumon, a hatalmon lévők végtelenül cinikus megnyilvánulásain ne húzzam fel magam. De nem akarom hagyni magam. Van bennem valami elemi felháborodás, hogy csak nem képzelitek, hogy ki fogom csinálni magam, csak mert valaki a képembe és mások képébe hazudik! Ha meg valami annyira nem tetszik, civilként és színészként is tudok tenni ellene.

MN: Színészként mit lehet tenni?

KJ: Lehet például A nép ellensége című Ibsen-darabban játszani. Ez a több mint 130 éves darab tökéletesen leképezi mindazt, ami ma Magyarországon történik. A legutóbbi előadás végén felpattant egy nő, és széles kézmozdulatokkal arra buzdította az egész nézőteret, hogy mindenki álljon fel. Olyan volt, mint egy felhívás, hogy akkor vonuljunk utcára. Ibsen után utcára – szép lenne. Kifejezetten forradalmi hevület volt a levegőben.

Figyelmébe ajánljuk

Autópályamatrica-kedvezmények 2026-ban

  • narancs.hu

Az autópályák útdíjainak változása évről évre bekövetkezik, ám ezúttal más fejlemények miatt is érdemes volt követni a híreket. Az áremelkedés mellett ugyanis kedvezmények bejelentésére is sor került, ami meglehetősen sok közlekedőt érinthet.

A gyászoló dalnok

Chloé Zhao karrierjében találunk néhány furcsa fordulatot. Eleinte úgy tűnhetett, igazán az amatőr (vagy félig amatőr) színészek közreműködésével elővezetett dokumentarista filmekben van otthon.

Porlíra

  • - turcsányi -

Tony Tost költőnek indult, nem is akármilyennek, 2003-ban Walt Whitman-díjat nyert (elsőkötetes amerikai szerzők rangos elismerése).

Rózsa, rúzs, s a többi

  • Molnár T. Eszter

Ha egy szerelemről szóló táncszínházi darab színlapján előadóként három női táncos szerepel, felébred a remény, hogy a megszokott, férfi-nő, vágy-erőszak dichotómiát túlhangsúlyozó előadások kvázi ellenpontjaként talán a szerelem elvontabb értelmezéséhez lesz szerencsénk.

Kisvárosi kiközösítő

Martin Sperr drámáját (amelyből Peter Fleisch­mann rendezésében 1969-ben film is készült) színpadon először 2010-ben mutatták be Magyarországon, akkor még az eredeti, Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban címmel.

Balsors és balítélet

Új könyvével Stefano Bottoni történész – talán maga által sem vártan – egyfajta „celeb” lett. Személye már eleve érdekes, szokatlan. Olasz apa és magyar anya fiaként ugyan kétnyelvű, két kultúrában nevelkedett, de írásai és megszólalásai alapján mélyen azonosul a magyar múlt és jelen problémáival, miközben nevét olaszosan írja és használja.

„Belefúrom lábamat”

A könyv címének alapjául szolgáló mondatot egy román cenzor mondta Janovics Jenőnek, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatójának. 1919. szeptember 30-án, az utolsó estén, amikor a román bevonulást követően még játszhatott a magyar társulat. A Hamlet volt műsoron. Az előadást Janovics rendezte, és ő játszotta a főszerepet is. Hamlet híres monológjából csak az első mondatot mondhatta el, és a dráma végéről Fortinbras bevonulását is ki kellett húzni. A cenzor Hamlet halálát nagy kegyesen meghagyta: „Meghalni, azt szabad maguknak.”