tévésmaci

Ond, Kond, Vakond

  • tévésmaci
  • 2012. január 8.

Film

Andrew J. Feustel, amerikai asztronauta, a barátainak csak Drew már 2009-ben fölvitt az Atlantisszal az űrbe egy Neruda-kötetet és egy cseh zászlót - a felesége, Indira morva. Aztán idén tavasszal, amikor utolsó útjára indult az Endeavour, Drew Feustel magával vitt egy 19 centiméter nagyságú, Brünnben varrt plüssvakondot is: így végre valóra vált az 1965-ös Krtek a raketa, melyben barátocskánk fölzúz az űrbe, s űrhajótörést szenvedvén összespannol egy rákkal, aki aztán egy almáért segedelmére lesz szputnyikja revitalizálásában. Mert ilyen vakond volt, népszerűsítette az űrhajózást, sőt, azért lett neki kisnadrágja is, mert első - 1957-es - fellépésében az érdemdús csehszlovák textilipart reklámozta a maga szolidan szemérmes módján - ez a filmecske például még beszélt. S aztán, jóval később, amikor 1963-ban újraéled a föld alól szalajtott kiscsákesz, már csak indulat- és hangutánzó szavakra futja tőle. Az alkotó, Zdenek Miler akkor 3 és 5 éves lánykái, Katerinka és Barborka szinkronizálták. Az nem elég, hogy a komcsi elmúltával kultusz lett őkelméből, hisz annyi akkori hülyeségből lett kultusz, de ez a vakond az elmúlt ötven évben egyre csak fiatalodott, rövidebb lett az orra, eltűnt a farka, vagy mégis inkább öregebb lett? Hisz az a pár szál haja speciel kihullott. Kész rejtély ez az állat! De tény, ami tény: mára ott van minden kilométerkőnél: videón, DVD-n, textíliákon, porcelánon, plüssben és papírban, könyvben és kifestőn. Zdenek Miler nem élt hiába, de szorgalmatlanul sem: 81 éves volt, amikor az uccsó vakondot csinálta, s nem hozta különösebben lázba, hogy kreatúrája, Krtek túléli őt. A múlt hét óta ez már akkor is faktum.

Pénteken (9-én) a Filmmúzeum este tízkor lenyomja a Rómeó vérzik című, 1993-as amerikai krimit. Peter Medak filmje persze parafrázis, ilyen címmel mi a fene is lehetne, de elég messzire rugaszkodik a padlótól. És a szereposztás, barátom, az valami. A fénykorát élő Garry Oldman korrupt New York-i zsarut ad, olyan csajok oldalán, mint Lena Olin, Annabella Sciorra vagy Juliette Lewis, és olyan rosszfiúk keserítik az életét, mint Roy Scheider, Dennis Farina, vagy régi kedvencünk, Ron Perlman.

Szombaton szombat van, nehogy már tévézzenek. Annyi minden van, én például leugrok Kerekhátra, Teca ángyomékhoz, jó már az abárolt tüdő. Na jó, azt még megbocsátom, ha ebédre megnézik a Cinemaxon (12.50) a Legénylakást, én is csak aztán indulok.

Vasárnap viszont egyáltalán nem sietek vissza, bár tízre így is hazaérek, noha még koránt sincs eldöntve, hogy beülök a ViaSat elé este tíz előtt. Pedig a 48 óra Nick Nolte és Eddie Murphy szíves közbenjárása mellett maga a nyolcvanas évek. Esszencia.

Hétfőn matinéra még egyet visszaléphetünk az időben, hisz a tv2 (11.15-kor) az Airport '75-öt játssza. Este aztán jön a Coolra a 12 majom, melyben nem akárki, hanem maga Annie Golden lép fel. E heti találós kérdésünk jó barátairól, Dorsey Wrightról és Don Dacusról szól. Na, kik is ők, így hárman? Lesz még tizenegy előtt Angyalszív is a film+-on, de meggondolom háromszor.

Kedden ellenben a 12 majom valami előzményfilmje lehet a 7 törpe, amit ugyancsak matinéra vetít (11.30-kor) a tv2, Nina Hagennal a főszerepben. Este a nemzeti főadó megint elindít egy friss és kimondottan jól teljesítő amerikai sorozatot, persze a limonádés szakágból. Az Elcserélt lányok negyed kilenckor kezdődik, de személyem akkor már negyedórája nézi a Cinemaxon az Angyal című brit thrillert 1982-ből, melyben Neil Jordan mozgatja az ifjú Stephen Reát.

Szerdán újabb sorozat indul este az m1-en, de vigyázat, a tizenegy után kezdődő hatrészes Viszlát, elvtársak! dokumentumfilm! Csakhogy a közszolgálat gondol ám a szeriális fikció híveire is, ezért ugyanekkor az m2-n (meglehet, nem először) elindítja A nyomozónő című olasz sorozatot. Ám a nap főhíre mégis az, hogy a Duna és az RTL Klub is leadja este a Képtelen képregényt. Biztos százéves Kevin Smith.

Csütörtökön a Villa Negra nem apácazárda. Fél tízkor a Dunán a rémes Hattyúdal. Hát, ne tévézzenek.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.