Dokumentumfilm

Pannónia Anno

Film

A magyar animáció úgymond aranykoráról dokumentumfilmet készíteni, hihetnénk, nem nagy kunszt, aztán, ha számot vetünk az évek, az alkotók és a mesék már elsőre is rettentő számával, máris világossá válik, micsoda filmtörténet született a Pannónia Filmstúdióban - anno.

Holnap reggelig sorolhatnánk a híresebbnél híresebb rajzfilmes nagyágyúk nevét vagy gyerekkorunk meghatározó mesehőseinek kalandjait ahhoz, hogy a magyar animáció történetének csupán ránk szabott szeletét felidézzük, s amely nyomán kis túlzással és nagy bátorsággal kijelenthetjük: gyakorlatilag rajzfilm-nagyhatalom voltunk.

A filmstúdió történetét feldolgozó egész estés (98 perc) doku - Szalay Péter rendezésében - egyszerre használ az objektivitást sugalmazó, ám nagyon is különböző múltfeldolgozó stratégiákat, illetve válik rendkívül személyessé az egykori és a jelenleg is aktív szakemberekkel készített interjúk bevetésével. S természetesen nem maradnak ki a főszereplők, maguk a mesék és figuráik sem, így megannyi részlet, háttérinfó és sztori segíti emlékeink előhívását, vagy épp a rácsodálkozást. Vannak (szinte) mindenki előtt ismert alakok és filmek, a Mézga család, doktor Bubó, Vízipók, a csodapók vagy épp a kockásfülű nyúl, Mirr-Murr, a Macskafogó, János vitéz vagy Lúdas Matyi, míg mondjuk Kovásznai György korszakos alkotásai, Jankovics Marcell korai meséi, Foky Ottó megtűrt bábfilmjei vagy Rófusz Ferenc Oscar-díjas (!) A légy című háttér-animációja, ha nem is újdonságként, de mindenképpen üde színfoltként tűnik fel - persze jobbára a fiatalabb nézőknek.

Az azonban mindenkinek új lehet, hogy Európa ötödik legnagyobb stúdiója volt anno a Pannónia, s a kecskeméti és a pécsi műtermekkel kiegészítve egy-egy sorozat vagy egész estés mese elkészítéséhez mekkora erőfeszítésekre volt szükség, s mi az, hogy fázisrajzoló, ki a színező, mire kell a trükkgép, vagy esetenként hány százezer munkaórába és hány millió forintba fájt egy-egy sikerültebb műdarab.

Nem lepődtünk meg azon sem, hogy egy-egy erős politikai állítással vagy utalással dúsított animáció miért nem verte ki soha sehol a biztosítékot, s azon sem, hogy mindig sikerült valahogy megmenteni a stúdiót és rengeteg dolgozóját a csődtől, bezárástól, leépítéstől, mert mindig jött egy újabb ötlet, egy másik mese, ami továbbvitte a Pannónia szekerét. A presztízsműfajnak számító animációt a technológián kívül semmi sem tudta kikezdeni. Az viszont elszállt, mint a régi idők győzelmi zászlói.

Szalay filmje már csak a rengeteg információ miatt is becsületesen teljesített feladat, szép munka, akkor is, ha a Balázs Béla-díjas alkotó nem tudott válogatni, szortírozni, így filmje túl hosszú, és ami igazán zavaró, alapvetően befejezetlen. Ugyanakkor az alkotó dicséretére legyen mondva, hogy e dokumentumfilm oktatói segédeszközként is megteszi a magáét, de szép is lenne látni iskolákban vagy épp a televízió nem túl eldugott műsorsávjában. Momentán várunk.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.