Film

Paranoia

Film

A corporate thriller nehéz műfaj. Hogyan tegyük izgalmassá, hogy öltönyös emberek modern enteriőrökben feszült beszélgetéseket folytatnak olyasmiről, amit a nézők nem is mindig értenek? Robert Luketic viszont azt nem érti, hogy a feszültség nem attól születik, hogy néha verekedés van meg autós üldözés, és az egészet leöntjük valami primitív multicéges összeesküvés-mázzal.

A Tőzsdecápák óta agyonhasznált sablon, hogy a csillogó szemű ifjút (esetünkben a dekoratív, de sótlan Liam Hemsworth) behálózza a gonosz, dörzsölt cápa (Gary Oldman mintha csak erre született volna). Filmünkben konkrétan üzleti riválisához és egyben volt mentorához (Harrison Ford) küldi kémkedni. Szegény fiú eközben három különféle apafigura között vergődik (a dolgos, de lecsúszott valódi, a gátlástalan Oldman és az emberségesnek látszó Ford). Az elmaradhatatlan szerelmi szálban van némi szubverzió: a fiú él vissza szexuális vonzerejével, hogy egy férfiasan határozott lánytól szerezze meg a vállalati titkokat.

Látszólag jól odamondogat az információs technológiákat és ezzel a privát szférát uraló multiknak (az ipari kamerák képei erősítik "a Nagy Testvér mindent lát" kopott toposzát), pedig a film skizofrén módon dicsőíti is a telekommunikációs technikát, a kapitalista berendezkedést és a self-made man mítoszát (a cápák is tiszta szeműként kezdték). Az Y generáció adja a jövő self-made manjeit, akik majd folytatják a kapitalizmus körforgását, de nem mohó, gonosz multikat alapítanak, hanem kedves, kreatív kis startup-vállalkozásokat. Aha, én meg beveszem ezt 106 teljesen érdektelen perc végén.

Forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.