Film

Paranoia

Film

A corporate thriller nehéz műfaj. Hogyan tegyük izgalmassá, hogy öltönyös emberek modern enteriőrökben feszült beszélgetéseket folytatnak olyasmiről, amit a nézők nem is mindig értenek? Robert Luketic viszont azt nem érti, hogy a feszültség nem attól születik, hogy néha verekedés van meg autós üldözés, és az egészet leöntjük valami primitív multicéges összeesküvés-mázzal.

A Tőzsdecápák óta agyonhasznált sablon, hogy a csillogó szemű ifjút (esetünkben a dekoratív, de sótlan Liam Hemsworth) behálózza a gonosz, dörzsölt cápa (Gary Oldman mintha csak erre született volna). Filmünkben konkrétan üzleti riválisához és egyben volt mentorához (Harrison Ford) küldi kémkedni. Szegény fiú eközben három különféle apafigura között vergődik (a dolgos, de lecsúszott valódi, a gátlástalan Oldman és az emberségesnek látszó Ford). Az elmaradhatatlan szerelmi szálban van némi szubverzió: a fiú él vissza szexuális vonzerejével, hogy egy férfiasan határozott lánytól szerezze meg a vállalati titkokat.

Látszólag jól odamondogat az információs technológiákat és ezzel a privát szférát uraló multiknak (az ipari kamerák képei erősítik "a Nagy Testvér mindent lát" kopott toposzát), pedig a film skizofrén módon dicsőíti is a telekommunikációs technikát, a kapitalista berendezkedést és a self-made man mítoszát (a cápák is tiszta szeműként kezdték). Az Y generáció adja a jövő self-made manjeit, akik majd folytatják a kapitalizmus körforgását, de nem mohó, gonosz multikat alapítanak, hanem kedves, kreatív kis startup-vállalkozásokat. Aha, én meg beveszem ezt 106 teljesen érdektelen perc végén.

Forgalmazza a Pro Video

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.