"Rájössz, hogy meghalsz te is" - Emma Thompson színésznő, író

  • Kriston László
  • 2008. június 26.

Film

Ha kellene hozzá apropó, hát a megjelenésünk napján kezdik forgalmazni nálunk DVD-n a tíz évvel ezelőtt Alan Rickmannel forgatott thrillerét, Az áruló csókját. A kétszeres Oscar-díjas brit színésznővel, a Carrington, a Felforgatókönyv, az Értelem és érzelem vagy az Apám nevében 49 éves sztárjával Londonban beszélgettünk.

Ha kellene hozzá apropó, hát a megjelenésünk napján kezdik forgalmazni nálunk DVD-n a tíz évvel ezelőtt Alan Rickmannel forgatott thrillerét, Az áruló csókját. A kétszeres Oscar-díjas brit színésznővel, a Carrington, a Felforgatókönyv, az Értelem és érzelem vagy az Apám nevében 49 éves sztárjával Londonban beszélgettünk.

*

Magyar Narancs: Nézze el nekem az udvarlást, de soha nem akart gyönyörű nőket játszani?

Emma Thompson: Soha nem élt efféle ambíció bennem. Furcsa, velem mindig ez történik, mint magával, az emberek felkiáltanak, amikor meglátnak: "Maga sokkal jobban néz ki az életben!" Fél életem azzal ment el, hogy varangyos békákat játszottam! Csakhogy a színészet nem szólhat pusztán a kinézetről. Annyi erőfeszítésbe kerül, hogy az ember gyönyörűen nézzen ki minden egyes beállításban. Nem mindegy, hogyan tartjuk a fejünket, honnan jön a fény, és így tovább.

MN: Mindig így volt vele?

ET: Amikor Cambridge-be jártam, éppenséggel borotváltam a hajam, és bugygyos ruhákat hordtam. Próbáltam kivonni mindazt a forgalomból, ami nőies bennem. Ez persze a feminista indulataimnak volt köszönhető. Sokáig úgy öltöztem, mint egy földrajztanár. Most már nagyon-nagyon nem érdekel, hogy mit gondolnak a külsőmről az emberek. Sőt, olyan szinten hagy hidegen a dolog, hogy van egy sminkes barátom, akire már azt is ráhagyom, ha úgy kidekorál, mint egy matuzsálemi Barbie babát!

MN: Távol tartotta magát a hollywoodi dömpingfilmektől. Túl sok "komoly" forgatókönyvet kapott?

ET: Meryl Streepnek valószínűleg Amerika összes filmszerepét elküldik. Nekem nem.

MN: Valahogy csak bekerült egy Schwarzenegger-vígjátékba, a Juniorba. Mit keresett ott?

ET: ", hogy mennyire élveztem azt! De az egyik sajtótájékoztatóján egy spanyol újságíró azt kérdezte: "Nézze, tényleg nagyon szeretem, amit csinál, de mi szüksége van egy ilyen szerepre?" Azt válaszoltam: "Ön túl komolyan vesz engem."

MN: És a Harry Potter?

ET: Csak a lányom, Gaia miatt vállaltam. Jobb jegyet kap miatta a suliban. Tényleg!

MN: Amikor megkérdezték, miért nem költözik Hollywoodba, azt felelte: most, amikor végre sikerült befejeznie konyhája felújítását a londoni otthonában? Jobb indoka nincsen?

ET: De van, a jetlag.

MN: Íróként is jegyzik. Oscart kapott forgatókönyvért (Értelem és érzelem), írt tévéfilmeket. A Felforgatókönyvben írót játszott. Csak nem önmagát?

ET: Tudok én mindent az írók viselt dolgairól, de különösen az ihlet nélküli vergődésről. Fekszel a földön, siránkozol, de nem jön egy sor se. Viszont azt a szerepet azért vállaltam, hogy végre teli tüdőből dohányozhassak!

MN: Évek óta végez jótékonysági tevékenységet - többek között - Afrika megsegítésével foglalkozó szervezetekben.

ET: Az emberi jogok szempontjából nem túl fényes korban élünk. A világban két véglet figyelhető meg: az egyik a harcos szerepvállalás, hogy igenis teszünk valamit azért, hogy jobban menjenek a dolgok, a másik az apatikus beletörődés: "Bassza meg, nem érdekelnek a világ dolgai." Ha az ember elérte azt, hogy ismert hangja lett a társadalomnak, mindent meg kell tennie, hogy jól sáfárkodjék evvel. Ha én vagyok a vonal végén, azt a hívást általában bekapcsolja a titkárnő. Bárkihez. Az Action Aid olyan embereket gyűjt egybe, akik politikailag nagyon is érzékenyek, régóta dolgozom nekik, továbbá Helen Bambernek is, ő a Medical Foundationt működteti. Ez a szervezet a megkínzott emberek rehabilitációját tűzte ki feladatául. Most a szexpiac, az emberkereskedelem áldozatainak nyújt terápiás segítséget. Nemcsak a pénz miatt szükséges telefonálgatással és interjúk adásával veszek részt a munkájukban. A klienseik átjönnek az irodámba, ahol jógát és pilatest tanulnak. Vannak önkénteseink, akik dob- és gitárleckéket adnak nekik. Ez a fizikai rehabilitációjuk része. Megismertem sokukat, a barátaimmá váltak, rendszeresen érintkezem velük. Sok mindenen mentek keresztül ezek az emberek. Nem igazán érdekelnek azok, akik nem szenvedtek sokat az életben. Ez egy kicsit talán durván hangzik. De azok a legnagyobb tanítómestereink, akik sok fájdalmat éltek meg. Akik sokat tudnak mondani a sötétségről. A holnap etikája szerintem azon múlik, hogyan tanuljuk meg kezelni az emberi psziché sötét oldalát. Meg kell értenünk, miért kínoznak egyes emberek másokat.

MN: Nekem az egyik legkedvesebb szerepe a Pulitzer-díjas színdarabon alapuló Wit - Fekete angyalban a gyógyíthatatlan daganattal küzdő irodalomprofesszor, aki szembenéz a közelgő halállal. Megváltoztatta a film a mulandósághoz fűződő kapcsolatát?

ET: Az ember öregszik, ez egyszerű, mint egy pofon. Egy bizonyos életkorig halhatatlannak érzed magad. És úgy negyven körül hirtelen rájössz, hogy nem is így van. Mint amikor jól gyomron vágnak. Levegőt sem kapsz egy pillanatra. És nagyon kemény az átállás. Igazából nem sok köze van az évszámokhoz, csak felismered, hogy egy nap te is meg fogsz halni. A Wit arról szól, hogy a halál fel is oldozhat. Hogy a halál közeledte kaland, ami olyan dolgokra vezethet rá, amelyeket sosem tanultál meg az életedben. Hogy a halállal félelem nélkül kell szembenézni. Vagy félelemmel, mégis bátran.

Az áruló csókjáról írott kritikánk a Visszhang rovatban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.