Rákosi Mátyás száműzetésben – Dokumentumfilm a nép egykori bölcs vezetőjéről

Film

Aki nem sokat tud a korszakról, az simán megsajnálhatja a volt pártfőtitkárt.

Tizenöt évet töltött Rákosi Mátyás száműzetésben a Szovjetunióban. Bár 1956-ban gyógykezelésként nevesítették távozását, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára nem önként ment, hanem küldték. Kezdetben maga sem tudta, mennyi időre, és milyen céllal megy, aztán amikor rájött, hiába próbálkozott mindeféle ürüggyel, soha nem térhetett haza. Bartal Csaba rendező eddig nem látott felvételek felhasználásával rekonstruálta az egykori pártfőtitkár és miniszterelnök utolsó éveit: a Szovjetunióban eltöltött évek során családtagjai rendre 8 mm-es, hang nélküli, többnyire színes mozgóképet készítettek Rákosiról és az éppen aktuális élethelyzetéről 1959 és 1968 között. A videókon Rákosi pancsol, gyerekekkel játszik vagy eszik. A privát felvételek érdekes dokumentumok, de lényegében semmit nem tesznek hozzá az egykori politikus történelmi protréjához. “Sztálin legjobb tanítványáról” éppen ezért több mint fél tucat történész beszél a dokumentumfilmben, felidézve a korszak történelmi, politikai kontextusát, mikor és miért tették partvonalra, majd száműzték Rákosit. Az egykori vezér élt a Szovjetunió több részén, eldugott kis városokban vagy falvakban, miután Moszkvában zavart keltő tevékenységére hivatkozva terhes lett a jelenléte. Érdeklődő, majd követelőző levelezése miatt kényelmes életszínvonalából hipp-hopp visszavettek, sőt, egyenesen nyomorúságos körülmények közé helyezték: a Fekete-tenger közeli településről például gyors váltásként a kirgizisztáni Tokmakban találta magát feleségével együtt. A filmben elhangzó levélrészletek egyebek mellett R-dosszié néven jó ideig Kádár János páncélszekrényében pihentek, ’89 után dolgozták fel azokat. Mindenesetre nem csodálkoznánk, ha az, aki előzetes ismeretekkel nem rendelkezik Rákosi személyéről és a korszakról, inkább egy szánnivaló, űzött politikust látna a filmben.

(Rákosi Mátyás száműzetésben, 52 perc)

Lead-kép: A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) teljes ülésén Nagy Imre miniszterelnök, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Mekis József, a SZOT titkára (Magyar Fotó: Bojár Sándor)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.