Rákosi Mátyás száműzetésben – Dokumentumfilm a nép egykori bölcs vezetőjéről

Film

Aki nem sokat tud a korszakról, az simán megsajnálhatja a volt pártfőtitkárt.

Tizenöt évet töltött Rákosi Mátyás száműzetésben a Szovjetunióban. Bár 1956-ban gyógykezelésként nevesítették távozását, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára nem önként ment, hanem küldték. Kezdetben maga sem tudta, mennyi időre, és milyen céllal megy, aztán amikor rájött, hiába próbálkozott mindeféle ürüggyel, soha nem térhetett haza. Bartal Csaba rendező eddig nem látott felvételek felhasználásával rekonstruálta az egykori pártfőtitkár és miniszterelnök utolsó éveit: a Szovjetunióban eltöltött évek során családtagjai rendre 8 mm-es, hang nélküli, többnyire színes mozgóképet készítettek Rákosiról és az éppen aktuális élethelyzetéről 1959 és 1968 között. A videókon Rákosi pancsol, gyerekekkel játszik vagy eszik. A privát felvételek érdekes dokumentumok, de lényegében semmit nem tesznek hozzá az egykori politikus történelmi protréjához. “Sztálin legjobb tanítványáról” éppen ezért több mint fél tucat történész beszél a dokumentumfilmben, felidézve a korszak történelmi, politikai kontextusát, mikor és miért tették partvonalra, majd száműzték Rákosit. Az egykori vezér élt a Szovjetunió több részén, eldugott kis városokban vagy falvakban, miután Moszkvában zavart keltő tevékenységére hivatkozva terhes lett a jelenléte. Érdeklődő, majd követelőző levelezése miatt kényelmes életszínvonalából hipp-hopp visszavettek, sőt, egyenesen nyomorúságos körülmények közé helyezték: a Fekete-tenger közeli településről például gyors váltásként a kirgizisztáni Tokmakban találta magát feleségével együtt. A filmben elhangzó levélrészletek egyebek mellett R-dosszié néven jó ideig Kádár János páncélszekrényében pihentek, ’89 után dolgozták fel azokat. Mindenesetre nem csodálkoznánk, ha az, aki előzetes ismeretekkel nem rendelkezik Rákosi személyéről és a korszakról, inkább egy szánnivaló, űzött politikust látna a filmben.

(Rákosi Mátyás száműzetésben, 52 perc)

Lead-kép: A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) teljes ülésén Nagy Imre miniszterelnök, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Mekis József, a SZOT titkára (Magyar Fotó: Bojár Sándor)

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.