Rákosi Mátyás száműzetésben – Dokumentumfilm a nép egykori bölcs vezetőjéről

Film

Aki nem sokat tud a korszakról, az simán megsajnálhatja a volt pártfőtitkárt.

Tizenöt évet töltött Rákosi Mátyás száműzetésben a Szovjetunióban. Bár 1956-ban gyógykezelésként nevesítették távozását, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára nem önként ment, hanem küldték. Kezdetben maga sem tudta, mennyi időre, és milyen céllal megy, aztán amikor rájött, hiába próbálkozott mindeféle ürüggyel, soha nem térhetett haza. Bartal Csaba rendező eddig nem látott felvételek felhasználásával rekonstruálta az egykori pártfőtitkár és miniszterelnök utolsó éveit: a Szovjetunióban eltöltött évek során családtagjai rendre 8 mm-es, hang nélküli, többnyire színes mozgóképet készítettek Rákosiról és az éppen aktuális élethelyzetéről 1959 és 1968 között. A videókon Rákosi pancsol, gyerekekkel játszik vagy eszik. A privát felvételek érdekes dokumentumok, de lényegében semmit nem tesznek hozzá az egykori politikus történelmi protréjához. “Sztálin legjobb tanítványáról” éppen ezért több mint fél tucat történész beszél a dokumentumfilmben, felidézve a korszak történelmi, politikai kontextusát, mikor és miért tették partvonalra, majd száműzték Rákosit. Az egykori vezér élt a Szovjetunió több részén, eldugott kis városokban vagy falvakban, miután Moszkvában zavart keltő tevékenységére hivatkozva terhes lett a jelenléte. Érdeklődő, majd követelőző levelezése miatt kényelmes életszínvonalából hipp-hopp visszavettek, sőt, egyenesen nyomorúságos körülmények közé helyezték: a Fekete-tenger közeli településről például gyors váltásként a kirgizisztáni Tokmakban találta magát feleségével együtt. A filmben elhangzó levélrészletek egyebek mellett R-dosszié néven jó ideig Kádár János páncélszekrényében pihentek, ’89 után dolgozták fel azokat. Mindenesetre nem csodálkoznánk, ha az, aki előzetes ismeretekkel nem rendelkezik Rákosi személyéről és a korszakról, inkább egy szánnivaló, űzött politikust látna a filmben.

(Rákosi Mátyás száműzetésben, 52 perc)

Lead-kép: A Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) teljes ülésén Nagy Imre miniszterelnök, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára és Mekis József, a SZOT titkára (Magyar Fotó: Bojár Sándor)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.