Film

Szép a francia ősz, szívszaggatóan, s van az a parki pad, ahol egyszer Emma és Adéle ültek - itt kezdődött minden, mint egy lányregényben, csakhogy itt egy művésznek készülő fiús, kék hajú (Emma) és egy hamvas, tincseivel és a világgal hadilábon álló tini (Adéle) gabalyodik össze, úgy testileg, mint lelkileg.

Nem kifejezetten a hitelességet szolgálja, ha Gemma Arterton bármiféle milliárdos vállalkozás vezetőjeként gördül be a filmvászonra, és hát Justin Timberlake sem az a könnyen megkedvelhető hőstípus, de ezek olyan papírformadolgok, különben is, Brad Furman előző filmjével (Az igazság ára) épp azt bizonyította, hogy az ilyenek (és Matthew McConaughey) ellenében is lehet szórakoztató thrillert csinálni.

1960-ban a Moszad ügynökei Buenos Airesben elkapták, és Izraelbe vitték Adolf Eichmannt. A kalandfilmbe illő történet nem kerülhette el a sorsát, többször is vászonra vitték. Ez most egy másik történet, azokból az évekből, amikor a 20. század egyik legnagyobb hatású politikai gondolkodójának pályája összekapcsolódik a végső megoldás fő kivitelezőjének tartott náci hivatalnokéval.

A pesti mozikban most futó filmje, a Templom a dombon több mint negyven fesztiválon szerepelt, tizenöt nemzetközi díjat nyert - Szarajevóban beszéltünk vele.

A független filmesek üdvöskéje, akit azért Woody Allen is felfedezett már magának, nemcsak szereti, de érti is a mozit. A héten mozikba kerülő Frances Ha forgatókönyvíró-főszereplőjével telefonon beszéltünk.

December 20-án retrócsatornát indít a közmédia. Szügyig gázolunk majd a régi tévéműsorokban.

Ilyen lett volna Joachim Trier Oslo, augusztus c. norvég filmjének főhőse, ha Jim Jarmusch írja a szkriptet és rendezi (át) melankolikus, kissé életunt ténfergéssé öngyilkosságba torkolló, 24 órányi vergődését.

Tök mindegy, hogy Sandra Bullock hihető-e tudós űrhajósnak, és tök mindegy, hogy George Clooney az űrben is olyan menő, hogy szkafanderes fejjel is reklámozhatná a Nespressót.

Amikor Sztupa és Troché befogták a mormotákat, látszólag könnyű dolguk volt, alvó szőrös csákeszeket kellett keresgélniük a városban, és fülön csípni őket. Egy alvót nem túl fair, de elég könnyű elkapni. Valójában nehéz dolguk volt inkább, mert a mormotákat sem ejtették a - szőrös - fejükre, álcázták magukat.

Szász János korábbi munkáit, főként a Witman fiúkat tekintve szinte magától értetődő választásnak tűnik következő adaptációként A nagy füzet.

Itt az egész Paradicsom-trilógia! A Paradise: Love - Szerelmet a feketepiacról és a Hit paradicsoma után A remény paradicsoma is fut a pesti mozikban. A premierre ideérkező rendezővel beszélgettünk.

Mindannyian jobban jártunk volna, ha Luc Besson Az ötödik elem után felhagy a filmezéssel. Most például a híres gitáros, Steve Van Zandt norvégiai ámokfutása (a Lilyhammer) tetszhetett meg neki, ezért Manzoniékat, a New York-i gengsztercsaládot - tanúvédelmi program keretében, még szép - egy isten háta mögötti normandiai falucskába helyezte el.

Ulrich Seidl hit-remény-szeretet trilógiája az önmaguk paródiájába/ellentétébe fordult jámbor keresztényi értékekről, illetve ezen értékek kínzó hiányáról ad kijózanítóan pontos képet.