Film

Gravitáció

  • - kg -
  • 2013. november 10.

Film

Tök mindegy, hogy Sandra Bullock hihető-e tudós űrhajósnak, és tök mindegy, hogy George Clooney az űrben is olyan menő, hogy szkafanderes fejjel is reklámozhatná a Nespressót.

Tök mindegy, hogy ha a film elején feltűnik a Warner Bros.-logó, az csak bizonyos dolgok (ki halhat meg, s ki nem) betartására kötelezi a filmeseket, és tök mindegy, hogy a népek barátsága az űrben az igazi (az oroszok azért nem jönnek ki olyan jól a dologból). Tök mindegy, hogy a valóságban is úgy esik-e szét egy űrrepülő, mint ahogy az itt mutatva van, és tök mindegy, hogy minden nyomógomb a helyén van-e. Tök mindegy továbbá, hogy szimpla hollywoodi hősködés folyik-e a vásznon, vagy netán adekvát asztronautaviselkedésnek lehetünk tanúi. Azért tök mindegy, mert onnantól, hogy az Explorer nevű űrhajó IMAX 3D-ben beúszik a képbe, és az ember-űr nagyságrendek (1,80 m - végtelen) kirajzolódnak, szóval már itt, a legelején szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik, mert a mozi tényállása forog fenn.

Kellő józansággal mondhatjuk azt, hogy a Gravitáció nem más, mint egy médium (IMAX 3D) rendeltetésszerű használata, de egyrészt ki akar ennyire józan lenni, másrészt Alfonso Cuarón személyében végre valaki komolyan vette a rendelkezésére álló eszközöket, s játékba hozta a végteleneket. Igazából nem annyira Clooney és Bullock vannak játékba hozva - a két színész teszi, amit tenniük kell -, hanem ez a világűrnek nevezett apróság, amibe a mexikói rendezőnek sikerült elsőként két kis emberi alakot és egy komplett katasztrófafilmet élethűen beleapplikálnia.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.