tévésmaci

Egy este a prücskök alatt

  • tévésmaci
  • 2013. november 10.

Film

Amikor Sztupa és Troché befogták a mormotákat, látszólag könnyű dolguk volt, alvó szőrös csákeszeket kellett keresgélniük a városban, és fülön csípni őket. Egy alvót nem túl fair, de elég könnyű elkapni. Valójában nehéz dolguk volt inkább, mert a mormotákat sem ejtették a - szőrös - fejükre, álcázták magukat.

A kevéssé eszes egyedek megpróbáltak például csavargónak öltözni, nem kellett hozzá más, csak egy ócska kabát meg egy pár lyukas, jobb napokat látott lábbeli. Sztupáék erre még viszonylag egyszerűen megfeleltek azzal, hogy minden alvó szőrös alaknak ajánlottak egy kisebb összeget, s aki elfogadta, valódi csavargó volt, aki megvetően visszautasította, virtigli mormota. A mormoták köptek a pénzre. Persze akadtak köztük olyan dörzsöltebb alakok, akik nem rangrejtve jártak, hanem megfelelő búvóhelyet kerestek maguknak. Egy kapitális példány például az állatkertben húzta meg magát, s csak akkor bukott le, amikor bement az igazgatóhoz dupla porció élelmet követelni. Persányi direktor úr hozatott neki egy bőségtálat a szomszédos Gundelból, míg titkárnője titokban kihívta Sztupát és Trochét, akiknek még várakozniuk is kellett, noha a 72-es trolival mentek, de a Gundelból a bőségtál mellé a cigányt is átküldték, s a mormota még elhúzatta vele az Erdő sűrűjében méláz a haramja c. számot, s csak aztán indulhattak. Akkor viszont nem ellenkezett, nem kellett közrefogni, kényszerítő eszközt alkalmazni, semmit, az állat panyókára vetette kiskabátját, rágyújtott és indultak. A titkárnő megkönnyezte a jelenetet, az igazgató úr pedig felajánlotta a saját szolgálati kocsiját, de a befogott csak annyit mondott, köszönöm, bérletes vagyok. Ez semmi, volt egy fickó, aki kivett egy egész épületszárnyat az InterContinentalban, valami olyan dumával, hogy a szakállolimpia meghívottjai, versenyzők és sportvezetők részére kellenek a szobák. Érkezett is, basszus, kétszáz melegítős, formaruhás mormota, tök úgy néztek ki, mint az olimpikonok, a portás az egyiküktől még autogramot is kért. 'k le sem buktak volna, ha egy idő után a szálloda menedzsmentje nem tesz finom utalásokat a számla mielőbbi rendezésére. Valószínűleg az boríthatta ki a hotel vezetését, hogy a mormoták tömegesen rendeltek örömlányokat a Budakeszi Vadasparkból, de fizetni nekik sem akartak, mert a pénznek még a hírétől is kilelte őket a hideg. Tévézzünk egy kicsit!

Pénteken (11-én) a napnál is világosabbá válik, amit hetek óta orrontunk, hogy tudniillik a Duna Tv-re befigyelt egy akciós szeretetcsomag, mely a hatvanas-hetvenes évek francia-olasz marhaságaival a videotékák legalsó, szinte már láthatatlan polcáról való. Ennek hála, este tizenegy előtt a Revolver című 1973-as műremekhez lesz szerencsénk, Oliver Reed főszereplésével, aki elrabolja felesége elrablóinak megbízóját, ami nemes, de veszélyes vállalkozás.

Szombaton az RTL Klubon délután négytől Menekülés a győzelembe, Bobby Moore-ral és Pelével. Még a Népsportban is megjelent hirdetés, hogy szürke ruhába öltözött, tornacipős statisztákat várnak az MTK-pályára. Mentünk is ezerrel, hátha látjuk a Stallonét, persze nem őt, hanem Andrew G. Vajnát kellett volna szemmel tartanunk. Tényleg olyan nagy dolog lett volna, ha ebből a nagy lihegésből a Pelét örököljük? Simán beférne holnap a tulipánosok ellen, Szutyok II. és Mélabú közé, centernek. De tudjuk, ennek így kellett lennie, már Kölcsey is megírta kertelés nélkül. Ötödik elem húsz negyventől a Film+-on.

Vasárnap óra-visszaállítás, 21.15-kor 20 óra a Dunán. Elnök Jóska visszatér, vaz.

Hétfőn kedd.

Kedden szerda.

Szerdán mind a kettő.

Csütörtökön jön Michael Douglas, s fölvesz egy sapkaszerű parókát, hogy abban mozduljon rá a bingóklubból egyenest Liv Tylerre. Érzéki csalódás a ViaSat3-on este tíz után. Ugyanekkor a Film Mánia is beáll a Duna mellé az olasz régiségek bolhapiacán. Az utca törvényében Franco Nero igyekszik megcicerélni Ringo Starr feleségét, ami nemes, egyszersmind veszélyes vállalkozás, hisz a dobos maga a zöldszemű szörny. Tévézzen a Ringo Starr!

Figyelmébe ajánljuk

Népi hentelés

Idővel majd kiderül, hogy valóban létezett-e olyan piaci rés a magyar podcastszcénában, amelyet A bűnös gyülekezet tudott betölteni, vagy ez is olyasmi, ami csak elsőre tűnt jó ötletnek.

A hiány

László Károly, a háborút követően Svájcban letelepedett műgyűjtő, amikor arról kérdezték, miért nem látogat vissza Auschwitzba, azt válaszolta, hogy azért, mert nem szereti a nosztalgiautakat.

Fagin elsápad

Pong Dzsun Ho társadalmi szatírái, Guillermo del Toro árvái, vagy épp Taika Waititi szeretnivalón furcsa szerzetei – mindegy, merre járunk, a kortárs filmben lépten-nyomon Charles Dickens hatásába ütközünk.

Vörös posztó

Ismertem valakit, aki egy stroke-ból kigyógyulva különös mellékhatással élt tovább: azt mondta, amit gondolt. Jót, rosszat, mindenkinek bele a szemébe, rosszindulat, számítás és óvatoskodás nélkül. Nehéz volt vele találkozni, mindig ott volt a veszély, hogy mint egy kegyetlen tükörben, hirtelen meglátjuk valódi önmagunkat. De jó is volt vele találkozni, mert ha megdicsért valakit, az illető biztos lehetett benne, hogy úgy is gondolja.

Szeplőtelen fogantatás mai köntösben

Bullshit munkahelyen vesztegelsz, ahol ráadásul csip-csup kiszolgáló feladatokkal is téged ugráltatnak, csak azért, mert nő vagy? Kézenfekvő menekülési útvonalnak tűnik, hogy elmész „babázni”. Persze ha nincs férjed vagy barátod, a dolog kicsit bonyolultabb – de korántsem lehetetlen.