Film – Verzió 2013

Nem a mi világunk

  • - urfi -
  • 2013. november 10.

Film

Van az az alkotói szerencse, amivel érdektelen dokumentumfilmet csinálni szinte lehetetlen. Elrontani persze bármit lehet, a palesztin menekültek sorsa ráadásul olyan téma, ahol nehéz kikerülni a közhelyeket, az érzelgősséget vagy épp a pártosságot. Mahdi Fleifelnek ez mind sikerül, de ha kétbalkezes rendező lenne, akkor is csak álmélkodhatnánk azon, milyen szemérmetlen ötletességgel segítik a véletlenek, évtizedes mániák és hirtelen döntések.

false


Már az is utolérhetetlen előny, hogy a libanoni palesztin menekülttábor, Ain al-Hilweh történetét bemutató film készítője a táborban nőtt fel, ott élnek a rokonai, így minden történetet ismer, és bárki magától értetődő természetességgel beszél bele a kamerájába. Ráadásul egyedülálló archív felvételekkel is dolgozhatott, mivel apja a nyolcvanas évektől levideózott akármit, ami mozgott. És ott van az okos és érzékeny Abu Iyad, a rendező legjobb barátja, aki a többéves forgatás közben kilép a Palesztinai Felszabadítási Szervezet katonái közül, majd elindul a táboron kívüli világ és az előre látható, tragikus végkifejlet felé. Mint egy tanmese a palesztin menekültek örök várakozásáról, a visszatérés és a kitörés reménytelenségéről - az apróságokra figyelő kézikamera és a vidám, élettel teli narráció mindent átható személyessége azonban megment a didaxistól. Néha bele is veszünk a részletekbe és a kisiklott életű emberek mindennapjaiba, de éppen ezek: az állandó ismétlések, a kis örömök iránti figyelem vezet oda, hogy a filmnek lesz szava a menekülttáborok boldogságára is.

A filmet a Cirko-Gejzírben vetítik 10-én, vasárnap délután 16.30-tól.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.