Film

Snowden

  • 2016. október 29.

Film

Ennek a politikai thrillernek legfontosabb állítása az, hogy régen eljött a Nagy Testvér kora. A címszereplő világbotránnyá vált esete ismert: a különféle titkos kormányzati manőverekben a dolgok folyására meglehetős rálátással részt vevő ügynök a sajtó segítségével felfedte, hogy az USA erre szakosodott szervezetei a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva voltaképpen az egész világot lehallgatják.

Edward Snowden hollywoodi szcenírozású történetének minden izgalma, nézőt megragadó ereje e tények részleteinek kivesézéséből származik. És ebből származik legfőbb hiányossága is. Ettől erőtlen és illusztratív a film, amelynek már az elején tudjuk, mi fog történni, s a közismert információkon kívül nem fedezünk fel egyéb közölnivalót. Ráadásul volt már egy, a mostaninál klasszisokkal érdekesebb, Oscart nem véletlenül nyert dokumentumfilm a tárgykörben, Laura Poitras Citizenfour című, az események kibontakozását ott és akkor követő munkája.

Ehhez Stone pofás ügynökfilmje semmit nem tesz hozzá, csupán jelenetekbe szervezi és kisebb ma­gán­­életi információkkal színesítgeti az adatok sorsokba gázoló, félelmetes áradását. Stone nem keres új nézőpontot, nem kínál szélesebb rátekintést vagy elmélyült elemzést – viszont felhasználja hőse történetét arra, hogy saját, mérsékelten rétegzett világnézetének lózung színvonalú megnyilvánulásait elővezesse. Csodálnivaló hőst farag az elmúlt évtized legellentmondásosabb, sokak által a demokrácia bajnokaként ünnepelt, mások szerint fanatikus szűklátókörűségével hazájának a feltárt visszaéléseknél százszor súlyosabb károkat okozó közszereplőjéből, s még csak fel sem merül benne, hogy a közismerten roppant demokratikus Venezuelába induló, menedékért végül a szintén makulátlanul demokratikus Oroszországhoz folyamodó Snowden amúgy valóban bátor tette kit mihez segített hozzá? A válasz távolról sem olyan egyértelmű, mint ahogy azt Stone filmje sugallja.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?