Film

Kényes témák zsonglőre

Szauna Párizsban

  • - izs -
  • 2012. július 20.

Film

Melegek, zsidók, rengeteg pénzhez jutó meleg zsidók, hiperliberális szülők, félrelépő szülők, zsidók által megvert gojok - íme a francia filmipar legfrissebb kísérlete arra, hogy beteges humorával és laza erkölcseivel megmételyezze a világ ártatlanabbik felét. Elvégre milyen film pozitív hőse lehet egy saját neméhez vonzódó, lányosan nyafogó, a tánctéren shakirásan vonagló, szöszke pasijába halálosan szerelmes zsidó fiú, akit a véletlen (pontosabban egy furcsa finn pasas) megdob kétszázezer euróval, mely pénzösszeggel ő hazautazik Párizsba, a folyton perlekedő rokonai közé, akik egyedül abban értenek egyet, hogy a családba beházasodott goj pasas seggfej? Egy kimondottan szórakoztató filmé, ami a legnagyobb természetességgel képes - tán még a miénknél toleránsabb (normálisabb) vidékeken is - kényesnek számító témákkal zsonglőrködni: olyanokkal, mint a melegromantika, a vallási közösségek szexuális kapcsolathálója vagy az öregedő szülők félrelépési rátája és őszinteségi rohamaik szakszerű kezelése.


De a használóját gyorsan és fájdalommentesen zsidóvá változtató dezodorról, valamint a finn erdők és a párizsi diszkók mélyén zajló furcsaságokról is megtudhat ezt-azt, aki megnézi az első filmes Mikael Buch szürreális elemekkel teletűzdelt vígjátékát. Sőt, az eredetileg Let my people go! címen futó műből az is világossá válik, hogy egy meglehetősen érzékeny, nem kimondottan bátor meleg fiú és egy tengereket szétválasztó, istennel diskuráló népvezér bizonyos szempontból nagyon is hasonló problémákkal küszködhet.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.