Film

Kényes témák zsonglőre

Szauna Párizsban

  • - izs -
  • 2012. július 20.

Film

Melegek, zsidók, rengeteg pénzhez jutó meleg zsidók, hiperliberális szülők, félrelépő szülők, zsidók által megvert gojok - íme a francia filmipar legfrissebb kísérlete arra, hogy beteges humorával és laza erkölcseivel megmételyezze a világ ártatlanabbik felét. Elvégre milyen film pozitív hőse lehet egy saját neméhez vonzódó, lányosan nyafogó, a tánctéren shakirásan vonagló, szöszke pasijába halálosan szerelmes zsidó fiú, akit a véletlen (pontosabban egy furcsa finn pasas) megdob kétszázezer euróval, mely pénzösszeggel ő hazautazik Párizsba, a folyton perlekedő rokonai közé, akik egyedül abban értenek egyet, hogy a családba beházasodott goj pasas seggfej? Egy kimondottan szórakoztató filmé, ami a legnagyobb természetességgel képes - tán még a miénknél toleránsabb (normálisabb) vidékeken is - kényesnek számító témákkal zsonglőrködni: olyanokkal, mint a melegromantika, a vallási közösségek szexuális kapcsolathálója vagy az öregedő szülők félrelépési rátája és őszinteségi rohamaik szakszerű kezelése.


De a használóját gyorsan és fájdalommentesen zsidóvá változtató dezodorról, valamint a finn erdők és a párizsi diszkók mélyén zajló furcsaságokról is megtudhat ezt-azt, aki megnézi az első filmes Mikael Buch szürreális elemekkel teletűzdelt vígjátékát. Sőt, az eredetileg Let my people go! címen futó műből az is világossá válik, hogy egy meglehetősen érzékeny, nem kimondottan bátor meleg fiú és egy tengereket szétválasztó, istennel diskuráló népvezér bizonyos szempontból nagyon is hasonló problémákkal küszködhet.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.