vaklárma

Százegyszerre is hiába

Film

A február a szerelem hónapja, feltehetően azért, mert ez ér véget a leggyorsabban.

Persze ez nem igaz, mert a szerelem mindent túlél. Minket is. Amikor már aktívan szeretnénk belepusztulni az érzésbe, az egyszeriben előbújik túlromantizált, rózsaszín jelmezéből, hogy megmutassa, valójában végig csak egy önkényes túlélési ösztön volt, amely jót kacag a gazdatesten, majd megragadja az ing­gallérjánál, és arccal a sárban ráncigálja el a következő nagy Ő-ig. És mindig nyer. Pedig amikor újra mosolyogni kezdünk a felugró üzeneteken, a felettes énünk, a barátaink és az izommemóriából begörcsölő gyomrunk (a pillangók, ahogy mondják) egyszerre csapnak a homlokukra. Nem csoda, hogy képtelenek vagyunk megakadályozni, hogy a történelem megismételje önmagát, ha nemhogy egy rezsimnek, de egy közepesen ronda valakinek is újra és újra el tudjuk hinni a propagandaszövegeit.

Természetesen nem kell ennyire tragikusan Adyra venni a figurát, van a szerelemnek jó oldala is. A gazdaságot például remekül mozgásban tartja, a Valentin-nappal pedig az év végi ünnepek utáni pangást – és a novemberi születésszámokat – is felpezsdíti. Ehhez nyújt segítséget a mozi, mely készségesen kínálja ilyenkor a témába vágó tartalmakat. Kezdi mindjárt a már címével is a fentiekre figyelmeztető A szerelem fáj, egy romantikus akcióvígjáték, amely február 6-tól érhető el a mozikban. A film főszereplője egy tankönyvi lúzernek látszó ingatlanos, aki azonban nem kevés meglepetést és titkot rejteget. Lezártnak hitt bérgyilkos múltja keresi, és – mivel a film mottója, hogy a múltaddal nem szakíthatsz – minden bizonnyal meg is találja. Ha a látottak elsőre önöknek is a Gyilkos járatot juttatják az eszükbe, nem kell mindjárt lappangó rasszizmus miatt önvizsgálódniuk, nem (csak) a verekedős ázsiai szereplők generálják az asszociációt, hanem az is, hogy a két filmet ugyanaz a produkciós cég készítette, amelyik ráadásul még számos más, jól sikerült akcióvígjátékot (Senki; A kaszkadőr) is jegyez. A trailerből ítélve egy izgalomtól, vértől és humortól sem mentes popcornmozi vár a filmre ellátogató párokra, de egy ilyet megnézni nem kifejezetten női vágy, így ellenszolgáltatást sem igazán várhatnak érte a férfiak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.