vaklárma

Százegyszerre is hiába

Film

A február a szerelem hónapja, feltehetően azért, mert ez ér véget a leggyorsabban.

Persze ez nem igaz, mert a szerelem mindent túlél. Minket is. Amikor már aktívan szeretnénk belepusztulni az érzésbe, az egyszeriben előbújik túlromantizált, rózsaszín jelmezéből, hogy megmutassa, valójában végig csak egy önkényes túlélési ösztön volt, amely jót kacag a gazdatesten, majd megragadja az ing­gallérjánál, és arccal a sárban ráncigálja el a következő nagy Ő-ig. És mindig nyer. Pedig amikor újra mosolyogni kezdünk a felugró üzeneteken, a felettes énünk, a barátaink és az izommemóriából begörcsölő gyomrunk (a pillangók, ahogy mondják) egyszerre csapnak a homlokukra. Nem csoda, hogy képtelenek vagyunk megakadályozni, hogy a történelem megismételje önmagát, ha nemhogy egy rezsimnek, de egy közepesen ronda valakinek is újra és újra el tudjuk hinni a propagandaszövegeit.

Természetesen nem kell ennyire tragikusan Adyra venni a figurát, van a szerelemnek jó oldala is. A gazdaságot például remekül mozgásban tartja, a Valentin-nappal pedig az év végi ünnepek utáni pangást – és a novemberi születésszámokat – is felpezsdíti. Ehhez nyújt segítséget a mozi, mely készségesen kínálja ilyenkor a témába vágó tartalmakat. Kezdi mindjárt a már címével is a fentiekre figyelmeztető A szerelem fáj, egy romantikus akcióvígjáték, amely február 6-tól érhető el a mozikban. A film főszereplője egy tankönyvi lúzernek látszó ingatlanos, aki azonban nem kevés meglepetést és titkot rejteget. Lezártnak hitt bérgyilkos múltja keresi, és – mivel a film mottója, hogy a múltaddal nem szakíthatsz – minden bizonnyal meg is találja. Ha a látottak elsőre önöknek is a Gyilkos járatot juttatják az eszükbe, nem kell mindjárt lappangó rasszizmus miatt önvizsgálódniuk, nem (csak) a verekedős ázsiai szereplők generálják az asszociációt, hanem az is, hogy a két filmet ugyanaz a produkciós cég készítette, amelyik ráadásul még számos más, jól sikerült akcióvígjátékot (Senki; A kaszkadőr) is jegyez. A trailerből ítélve egy izgalomtól, vértől és humortól sem mentes popcornmozi vár a filmre ellátogató párokra, de egy ilyet megnézni nem kifejezetten női vágy, így ellenszolgáltatást sem igazán várhatnak érte a férfiak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.